Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
hasé hash
hasé mince
hasejtőerny... auxiliary p...

Magyar Magyar Német Német
Hase... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hase

1. Károly Ágoston, német prot. hittudós és egyháztörténetiró, szül. Steinbachban 1800 aug. 25., megh. Jenában 1890 január 3. Bölcsészeti és hittani tanulmányait a lipcsei egyetemen kezdte, de innen a diákszövetségben (Burschenschaft) való részvétele miatt kiutasíttatván, az erlangeni egyetemre ment és már-már a hittudomány magántanárául képesíttetett Tübingában (1823), amidőn az erlangeni diákszövetséggel való összeköttetése miatt ismét fenyítő-vizsgálat alá került és a hohenaspergi várba 10 hónapi fogságra vettetett. 1829. Lipcsében tanári képesítést nyert és még ugyanazon évben a jenai egyetemhez meghivatott előbb a bölcsészet s csakhamar azután a teologia tanárául. Bölcsészeti irányát tekintve Fichtéhez, hittudományi álláspontjára nézve pedig Schleiermacherhez és De Wettehez állott közel. A XVIII. sz.-ból átnyult népies racionalizmuson csaknem halálos döfést ejtett Hutterus redivivus oder Dogmatik der evangel.-lutherischen Kirche (1827, II. kiad. 1868) c. munkája és Röhrrel folytatott polemikus iratai által; de másrészt kiváló izléssel, művészileg szerkesztett számos munkája által nagy befolyást gyakorolt a nemesebb értelemben vett racionalizmusnak, a hitvallásoktól független szabad irányu kereszténységnek kifejlésére, általában a vallási tudatnak nemesebbé, mélyebbé, elevenebbé tételére. Munkái: Lehrbuch der evangel. Dogmatik (6. kiad. 1870); Gnosis (1869); Theologische Streitschriften (1834-37); Das Leben Jesu, mely 5. kiad. óta a Geschichte Jesu cimet viseli, 1865. jelent meg; Kirchengeschichte (10. kiadás 1877); Die beiden Erzbischöfe (1839); Neue Profeten (2. kiad. 1860); Franz von Assisi (1856); Das geistliche Schauspiel (1858); Sebastian Frank von Wörd (1869); Handbuch d. protestantischen Polemik gegen die röm.-katholische Kirche (5. kiad. 1891; magyarra ford. Hegedüs János, Budapest 1874-82); Katerina von Siena (1864); Geschichte Jesu (1875); Ideale und Irrthümer, Jugenderrinnerungen (2. kiad. 1873, némilag önéletrajznak tekinthető); Des Kulturkapmfs Ende (1879); Rosenvorlesungen kirchengeschichtlichen Inhalts (1880). Legnagyobb egyháztörténeti művéből, Kkirchengeschichte auf akademischer Grundlage, csak az I. kötetet élte meg (1888); a többi 3 kötetet kiadta Krüger (1890-93). Farkas József 1865. megjelent Egyháztörténelem c. munkáját H. nyomán irta.

2. H. Károly Alfréd, német prot. lelkész és iró, az előbbinek fia, szül. Jénában 1842 jul. 12-én. Egyetemi tanulmányait Jénában és Berlinben végezte, Königsbergben lett tábori főlelkész és a fő egyháztanács tagja; 1889. szept. Potsdamban helyőrségi és udvari lelkész.; 1893. az erlangeni egyetem tanárául neveztetett ki. Művei: Lutherbriefe (Lipcse 1867); Wormser Lutherbuch (1868); Die Bedeutung des Geschichtlichen in der Religion (1874); Herzog Albrecht v. Preussen u. sein Hofprediger (1879).

3. H. Károly Benedek, német hellenista, szül. Sulzában 1780 máj. 11., megh. 1864 márc. 21.Párisban előbb könyvtáros volt, majd Napoleon Lajos és Lajos Napoleon hercegek nevelője, s később egyetemi tanár volt. Főleg mint paleografus kiváló. Több görög iró munkáját adta ki s irt e szakba vágó értekezéseket. V. ö. Guigniaut, Notices sur la vie et les travaux de Ch. B. H. (Páris 1867).

4. H. Konrád Vilmos, német építész, szül. Einbeckben 1818 okt. 2. 1849 óta a hannoverai politechnikumon tanít, titkos kormánytanácsos. Alaposan ismerte a román és gót stilt s ő restaurálta a Godehardi- és Mihály-templomot Hildesheimban stb. Legfőbb építményei Hannoverben vannak, ilyen a muzeum, a gót Krisztus-templom stb. Ő a hannoveri iskola alapítója és legkiválóbb képviselője. Több munkát is irt és szerkesztette a Mittelalterlichen Baudenkmale Niedersachsens cimü művet.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is