Hasta

(lat.), a rómaiaknál a nagy (4 m. hosszu) nehéz lándsa, melyet korábban quiris-nek neveztek, amiért is az e fegyverrel harcoló gyalogosokat quirites-eknek hitták. Mariusig valamennyi legionarius a nagy H.-val volt felfegyverezve. Marius korától kezdve csakis a triarik harcoltak H.-val. H. fetialisnak nevezték azt a lándsát, melyet harchirdetéskor ellenséges területre hajítottak; H. pura, egy vascsúcs nélküli lándsa volt, melyet vitézséggel kiérdemelt kitüntetésül adtak a római katonának; a H. cruenta vörös (véres) lándsa volt, melyet ellenséges város elfoglalásakor kitüztek, jeléül annak, hogy a katonák préda után járhatnak. A H. velitaris egy 1,20 m. hosszu, alig 2 cm. vastag hajító-dárda volt; a H. ansatát pedig szij segítségével hajították. Nyilvános cselekvények helyén is a régi rómaiak egy H.-t állítottak fel (H. censoria, locationis, venditionis, publica stb.) Sub H. eladni a. m. elárverezni valamit. - Hastatus vagy hastiformis a botanikában a. m. dárdaképü (l. o.).

Forrás: Pallas Nagylexikon