Haszonbérlet
az olyan kétoldalu jogügylet, amelyben az egyik fél, t. i. a
bérbeadó, bizonyos ellenszolgáltatás fejében a másik félnek, t. i. a bérlőnek
tartósabb használatra enged át olyan javakat, amelyeknek gazdasági hasznosítása
az üzem egyéb technikai feltételei mellett bizonyos idő lefolyását tételezi
fel. A haszonbérlet tárgyai lehetnek részint testes javak, különösen
ingatlanok, részint testetlen javak, p. iparjogok, kereskedő üzletek stb.
Ellenszolgáltatásul részint készpénzben, részint az illető bérjószág
hozadékának természetben nyujtandó hányadrészében állapíttatik meg a haszonbér.
A H. közgazdasági előnye tulajdonképen összeesik annak magángazdasági
előnyeivel s abban áll, hogy olyan egyének, akik az illető bérjószágokkal nem
rendelkeznek, de megfelelő tőkéjük és üzleti szakértelmük van, azok a H. által
jövedelemre tesznek szert; másfelől pedig az illető bérjószágok azon
tulajdonosai, akik a szükséges üzleti tőke és szakértelem hiányában vagy éppen
nem, vagy csak csekély eredménnyel tudnák jószágaikat gyümölcsöztetni, csupán a
H. utján érhetik el az illető jószágok megfelelő jövedelmezőségét. Szóval a H.
utján bizonyos tőkék megfelelőbb elhelyezésre találnak, bizonyos jószágok pedig
nagyobb jövedelmezőségre tesznek szert. A H. kiválóan a mezőgazdaságban találja
meg nagyobbmérvü alkalmazását, ahol a gazdasági kulturának magasabb foku
fejlettségét tételezi fel. A népesség szaporodása és a termelvények
áremelkedése ugyanis szükségessé teszi azt, hogy a mezőgazdasági termelés
hozadéka fokoztassék; másfelől ezzel egyidejüleg az iparnak és kereskedelemnek
jövedelmezősége csökkenvén, az itt szerzett tőkék a mezőgazdaság terén keresnek
alkalmazást. A föld járadéka a H.-nél a többi jövedelemtől külön válik s ezt a
bérlő a tulajdonosnak tartozván kifizetni, kénytelen lesz a föld nagyobb
jövedelmezőségére törekedni. A tőke tehát nem a drága telek megszerzésére,
hanem az üzem berendezésére fordíttatik, egy szóval a H. által a munkamegosztás
a mezőgazdasági termelés keretében is megtalálja megfelelő alkalmazását és a
nemzetjövedelem fokozására vezet. A haszonbérleti rendszer hátrányai azon
körülménynek a következményei, hogy a haszonbérlő a reá nézve idegen föld iránt
nem érdeklődik. Együtt jár ezzel az a veszedelem, hogy a haszonbérlők a
népességnek olyan mozgékony elemét képezik, amely a viszonyok változásával
gyorsan elvonul a termeléstől; másfelől pedig ugyancsak a H. rendszere teremti
meg a földbirtokosoknak azon tétlen arisztokráciáját, amely nem igen érdeklődik
a földbirtok iránt s azon semminemü javításokat nem tesz. Az abszentizmus
kifejlődésének szintén jelentékeny előmozdító tényezője a H. nagyarányu
kifejlődése.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|