Haszonélvezés

(Usus fructus), személyes szolgalom, melynél fogva a jogosított (usu fructuarius) idegen dolgot, gyümölcseivel együtt korlátlanul, tehát a tulajdonosnak teljes kizárásával, de állagának sérelme nélkül, használhat és élvezhet. A római jog ezt igy fejezi ki: «Usus fructus est jus alienis rebus utendi fruendi, salva rerum substantia». A használattól (l. o.) tehát abban különbözik lényegesen, hogy mig amott a használat mértéke a jogosítottnak személyes szükséglete, a H.-nél az egyedüli korlátot a dolog állagának kimélete képezi. Elhasználható dolgokon (quae usu consummatur) H. tulajdonképen fogalmilag lehetetlen, mert az ily dolgok állaguk sérelme s teljes elhasználás nélkül nem használhatók. A római jog azonban ily tárgyakon is megengedte oly jognak engedélyezését, mely hatásában a H.-sel azonos; ezt a H.-t quasi usus fructusnak nevezték. A dolog (res fructuaria) a jogosított (quasi usus fructuarius) tulajdonává lesz, aki azt elfogyaszthatja, de jogának lejártával a dolgot ugyanabban a mennyiségben és minőségben visszaadni tartozik. A H. tárgyát tehát tulajdonképen nem a dolog, hanem annak értéke képezi. Megjegyzendő azonban, hogy elhasználható dolgokat esetleg elhasználhatatlan dolgokká lehet tenni, p. pénzt, kamatozó tőke alakjában, amelyre engedett H. csak a kamatoknak élvezetére terjed. A jogosítottat a szolgáló dolog minden rendes és rendkivüli jövedelmei illetik. A szolgáló telekben talált kincsre azonban az osztr. polg. tkv. kifejezett rendelkezése szerint nincs igénye. A jogosított köteles a jogot a szolgáló dolog kimélésével gazdászatilag (civiliter) gyakorolni, a dolognak jókarban tartásáról gondoskodni, s a H. lejártával a dolgot a tulajdonosnak visszaadni. A dolgot eddigi gazdászati rendeltetésétől elvonni, azt átalakítani v. lényegesen megváltoztatni a haszonélvező nincs jogosítva. Jogosulatlanul tett változtatások esetében a dolgot saját költségén előbbi állapotába visszahelyezni köteles. A szolgáló dolog rendes fentartásának költségeit a haszonélvező viseli. A tulajdonos biztosítékot követelhet, ha a haszonélvező magatartása jogait veszélyezteti. A H. elidegeníthető és megterhelhető; az elidegenítés folytán azonban a jognak tartalma változást nem szenvedhet. Valakinek egész vagyonára kiterjedő H. a vagyonhoz tartozó egyes dologra vonatkozó H.-nek tekintendő. Ingatlan dologra harmadik személyek irányában való joghatállyal H. csak nyilvánkönyvi bejegyzés által szerezhető. A H. az időnek lejártán kivül, amelyre szól, s egyéb általános megszünési módokon kivül, mint egyéb idegen dologra vonatkozó jogok, confusio, vagyis a H.-nek s a szolgáló dolog tulajdonának egy személyben egyesülésével, a nyilvánkönyvileg bejegyzett H. azonban ebben az esetben is csak nyilvánkönyvi kitörlés után szünik meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon