Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Határozati ... ----

Magyar Magyar Német Német
Határozati ... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Határozati párt

igy nevezték az 1861. országgyülésen azt a pártot, mely arra törekedett, hogy az országgyülés első nyilatkozata határozat legyen, ne pedig az uralkodóhoz intézendő felirat. Az országgyülés elején Teleky László gróf, Tisza László, Nyáry Pál, Podmaniczky Frigyes és Madarász József a párt megbizásából megszerkesztették azon megállapodásokat, melyek a párt programmjának tekinthetők. Kifejtik, hogy mivel az országnak nem minden része van képviselve az országgyülésen, nem is bocsátkozhatnak a fenforgó ügyek tárgyalásába. Előbb tisztába kell hozni a trónváltozás kérdését, meg kell semmisíteni a törvénytelen rendeleteket és itéleteket, azonnal életbe léptetni az 1848-iki törvényeket. Azután lehet csak a belső politika kérdéseit megoldani a szabadelvüség és haladás értelmében. A párthoz tartozott a képviselők többsége, kebléből választották meg az elnököt, Ghyczy Kálmánt és az alelnököket. Nagy veszteséget szenvedett vezérének, Telekynek, 1861 máj. 7. történt halála által. A két párt hosszu vitát folytatott Deák Ferenc felirati javaslata fölött és junius 5. három szótöbbséggel fogadta el csak a ház, hogy első felszólalása fölirás legyen. A H. több tagja nem szavazott, miben Kálóczi Lajosnak és Almási Pálnak volt legtöbb része. A párt szónokai között a már említetteken kivül Révész Imre és Jókai Mór váltak ki leginkább. Deák Ferenc második feliratát azonban e párt is elfogadta. Az 1865-iki országgyülésen a H. volt tagjai a balközépet és a szélsőbalt alkották.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is