Határozott és határozatlan büntetések

(poenae determinatae és indeterminatae), a szerint, amint minőségöket és mennyiségöket a törvény szorosan meghatározza v. nem. A határozottság mérve nem szükségszerüen egyforma.Teljesen határozatlan a büntetés akkor, ha annak ugy minőségét, mint mennyiségét a törvény a biró belátására bizza. Ezek az u. n. önkényes, arbitrarius büntetések. A btkvek életbelépte előtt hazánkban a büntetések csekély kivételektől eltekintve, ilyenek voltak. Ezek fölött a tudomány régen, ma már minden modern törvényhozás is pálcát tört. A magyar btkv. 1. §-ának az a rendelkezése, hogy büncselekmény miatt «senki sem büntethető más büntetéssel, mint amelyet arra elkövetése előtt a törvény megállapított», minden civilizált nemzetnek közkincsét képezi. Az arbitrarius büntetéseknek ellentéte az abszolute, tehát minőségileg és mennyiségileg határozott büntetések, p. a halál; életfogytiglani fegyház; öt évi fegyház; sem több, sem kevesebb. Minthogy ma a büntetéstől azt kivánjuk, hogy az a bünös által elkövetett cselekménynek minden tekintetben megfeleljen, hogy tehát a büntetés kiszabásánál a súlyosító és enyhítő körülmények, melyek a büntettek minden neménél végtelen, a törvényhozó által előre meg nem határozható változatokban és fokozatokban előfordulhatnak és előfordulnak, ugy hogy a büntett terén is áll a latin közmondás «si duo faciunt idem, non est idem»: az abszolut büntetések feltétlenül elvetendők.

A mai törvényhozásokban legfölebb a halálbüntetés fordul elő mint abszolut büntetés. Igy az e miatt sokat és nem alaptalanul megtámadott német btkvben a gyilkosságnál. A magyar btkvnek egyik kiváló fényoldala éppen az, hogy abszolut büntetéseket egyáltalán nem ismer, s halál és életfogytiglani fegyház esetében is messzemenő enyhítési jogot ad a birónak. Mind a két büntetési rendszerrel ellentétben áll, s ma a szabályt képezi a viszonylag (relative) határozott büntetésnek rendszere, mely abban áll, hogy a törvény a büntetésnek legkisebb és legmagasabb mértékét határozza meg, p. 5 évig, 10 évig v. 5-10 évig terjedhető fegyház s a büntetésnek a törvény által megállapított határain belül kiszabását a fenforgó súlyosító és enyhítő körülmények számbavételével a biróságra bizza. A viszonylagos meghatározás csak a büntetés mennyiségére szorítkozhatik, mint a fennebbi példákban v. kiterjedhet a büntetés nemére is, ha p. a törvény fegyházat vagy fogházat, fogházat vagy pénzbüntetést vagylagosan állapít meg. Igy több esetben a német btkv. L. még Büntetési tételek.

Forrás: Pallas Nagylexikon