Hátat adni
(ném. Lenzen; ol. correre con vento fortunale in poppa,
fuggire il tempo; ang. to send, to run), igy nevezik a tengerészek azt, midőn a
viharnak erősbbödése folytán a hajó sem a kitüzött cél irányában, sem pedig a
szelet élesen véve többé veszély nélkül nem vitorlázhat, hanem kényszerüségből
mindig a szél előtt (ha annak iránya változnék is) sürün fogásolt
derékvitorlákkal fut, azaz a szélnek hátat ad. Ha a szélnek ereje annyira
fokozódik, hogy a hajó többé még oly nagyon kisebbített vitorlát sem tarthat
kifeszítve, ugy minden vitorla nélkül fut a szél előtt, mely állapotot a
tengerészek az előbbitól való megkülönböztetés végett ugy neveznek, hogy:
száraz hátat adni. Mindkét esetben a hajónak biztonsága annak jó
kormányképességétől függ, miután ily alkalommal a kormány nyomásának a magas
hullámzás folytán többé nem engedelmeskedő hajó a szél és hullámmenet irányára
keresztbe fekszik és könnyen felborul. E veszélynek elkerülése és a kormánynak
támogatása végett a hajók hosszu és vastag kötelet szoktak maguk után a vizben
vonni.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|