Háthurosak

hurgerincesek, ősgerincesek (állat, Provertebrata Chordata), állatkör, mely bonctani tökélyre nézve a gerincesekhez legközelebb áll. Ideiglenes vagy állandó chordával (háthur), állkapcsok, páros végtagok, csigolyák, fej és koponya nélkül. Mindig kopoltyukkal lélegzenek, légzőszervekül a tápcső, mellső (száj- és garatür) része aránylag igen tág, kopoltyus tömlőt formál. Idegrendszerük kevéssé kifejlődött, zsigerducrendszerük nincs, külérzékeik csökkevényesek. Többnyire tengeriek és átalakulók. Szükebb értelemben feloszlanak Tunicatákra (Merochorda, Urochorda), amelyeknél csak álcastádiumban a farkban van háthur és ahova a salpák, ascidiák, pyrosomák, stb. tartoznak és Holochordákra (Cephalochorda, Leptocardia), amelyeknél a kifejlődött állatban állandó chorda van és ahová az Amphioxus tartozik. Tágabb értelemben még idesorolták az orsóhalakat (monorhina, Cyclostoma) is, amelyek már halidomu testtel, a chordán kivül a koponya és csigolyák porcos nyomaival és piros vérrel is birnak.

Forrás: Pallas Nagylexikon