Hatóság elleni erőszak

a hatóságok hivatásuk gyakorlatában a törvény által büntető védelemben részesülnek, s feladatuknak közérdeket képező teljesítése érdekében kell is, hogy részesüljenek. A H.-ról a magyar btkv V. fejezete intézkedik, s az esetek különféleségéhez képest különböző súlyosabb és enyhébb büntetési tételeket állapít meg. A törvény intézkedései általános szempontból következőkép osztályozhatók: 1. különbséget tesz a törvény hatóság ellen, és hatósági közegek ellen elkövetett erőszak között. Hatóságon a közigazgatási, birói és katonai hatóságok, közigazgatósági hatóságon pedig a birói hatóságok kivételével minden állami, törvényhatósági és községi hatóság értendő. Az egyházi hatóságok tehát a hatóságoknak biztosított külön büntető védelemben nem részesülnek. Az országgyülésnek v. a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottságnak tagja a büntető védelem szempontjából nem hatósági közeg, hanem a hatóság fogalma alá esik. A hatósági közeg fogalma alá a szoros s tulajdonképeni értelemben vett hatósági közegeken kivül tartoznak, s az ezeket megillető büntető védelemben részesülnek: a) a nyilvánosan felállított katonai és polgári őrök; b) a közforgalomban levő vaspályák és állami távirdák felügyelő és kezelő személyzete; c) a rendőrségi személyzet, ide számítva a törvény által rendelt feltételek szerint alkalmazott csőszöket, erdő-, folyam- és gátőröket; d) a hatóságok s hatósági közegek védelmére rendelt v. megjelent személyek; 2. A büntetés különböző aszerint, amint a büntettet egy személy, v. több személy, v. csoport követte el, az esetek mindegyikében külön kiemelésével annak, hogy az elkövetés fegyveresen történt; 3. elkövetési mód v. erőszak v. veszélyes fenyegetés, azaz valamely büntett v. vétség elkövetésével való olyan fenyegetés, mely a fenforgó körülményeknél fogva alkalmas arra, hogy a fenyegetett személyben a veszély közvetlen bekövetkezés iránt alapos félelmet gerjesszen; 4. a büntető törvény a hatóságot s a hatósági közeget mint ilyeneket, tehát a reájok bizott hivatalos eljárást veszi védelmébe, amiből következik egyrészt az, hogy törvénytelen eljárás ellen való ellenszegülés nem H. A határvonalak kellő megvonása körül azonban több tekintetben eltérők a nézetek; másrészt az, hogy a H. közben a hatósági tag v. közeg személye ellen elkövetett büncselekmény, p. testi sértés, a H. mellett önálló s külön beszámítás alá eső büncselekményt képez; 5. a büntetés a legenyhébb esetben három évig, egyéb esetekben öt évig terjedhető börtön, a felbujtók és vezetők ellen öt évig terjedhető fegyház, és mellékbüntetésként hivatalvesztés; 6. a törvény végül a H. elkövetésére irányzott szövetséget is bünteti, és pedig három évig, illetve egy évig terjedhető fogházzal, a szerint, amint a szövetségen kivül előkészületi cselekmény is történt, v. nem.

Forrás: Pallas Nagylexikon