Hatszöges kristályrendszer

a kristálytanban mindazon kristályok összesége, melyekben hét szimmetria-sik van, melyek közül hat hármasával egymással egyforma, a hetedik, a fő szimmetria-sik, amazoktól különböző. Négy tengelyt vehetünk fel bennük, melyek közül 3 egyenlő és 60^°-u szögben hajlanak egymáshoz, a negyedik hosszabb v. rövidebb és mind a 3 tengelyre merőleges. A név: H. vagy hexagonális kristályrendszer arra vonatkozik, hogy az egyszerü, közönségesebb alakok bázisos metszete szabályos v. szimmetrikus hatszögek. Egyéb nevei: romboédrikus kristályrendszer, monotrimetrikus kristályrendszer. A különböző tengely a főtengely, az egyenlők a melléktengelyek. Megkülönböztetünk teljes és feles H.-beli alakokat. Teljes alakok: 1. Hatszöges piramis, közös alapon két hatoldalu piramis; 12 egyenlő háromszögü lap zárja be. Van normális v. törzspiramis v. protopiramis (P. v. 1011), másodrendü piramis v. diagonális vagy deuteropiramis (2 P2. v. 1121). 2. Tizenkétoldalu piramis v. dihexagonális piramis v. dodekagonális piramis, közös alapon két 12 oldalu piramis; 24 egyenlő háromszögü lap zárja be; csakis egyféle lehetséges, melynek jele: m Pn v. h i k l. 3. Hatszöges oszlop v. prizma, a főtengellyel egyközös hat lappal; van törzsoszlop v. protoprizma v. normális hatszöges piramis (¥ P. v. 1010) és másodrendü v. deuteroprizma v. diagonális hatszöges piramis (¥ P2. v. 1120. 4. Tizenkétoldalu oszlop v. dihexagonális prizma v. dodekagonális hatszöges piramis a főtengellyel egyközös 12 lappal, csakis egyféle lehetséges, jele: ¥ Pn v. h i k o. 5. Véglap vagy pinakoid (bázis) a főtengely két végén (o P v. 0001). Feles alakok: 6. Romboéder, a hatszöges piramis feles alakja, hat rombus laptól bezárt alak, lehet hegyesebb, tompább, aszerint amint hegyesebb vagy tompább piramisnak felelnek meg. Jele: m R v. h o h l. 7. Szkalenoéder, a hatszöges piramishoz hasonló alak, ugyanannyi lappal, csakhogy a bázis-élek zegzugosak, a sarkélek nem egyformák. Feles alakja a 12 oldalu piramisnak. Jele: m R n v. h i k l. Lehetségesek még negyedes alakok is és pedig trapezoéderes meg romboéderes tetartoédria (negyedalakuság). A H.-ben kristályosodó ismertebb ásványok: quarc, mészpát, dolomit, apatit, berill, magnezit, turmalin, chabasit, korund stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon