Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hattyufélék... ----

Magyar Magyar Német Német
Hattyufélék... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hattyufélék

(Cygnidae), a lemezescsőrü uszó madarak egyik családja. A csőr legalább oly hosszu, mint a fej, tövében magasabb mint széles, a mellfelé nem keskenyebb, különben szélein harántul álló szarulemezeket minden fog nélkül találhatni. A nyak nagyon hosszu; a 2. evezőtoll a leghosszabb, a fark lépcsőzetes és 18-24 tollu. A csüd rövidebb, mint a középujj, az előreálló ujjak teljes uszóhártyával vannak összekötve, a hátulsó lelógó bőrlebeny nélkül. Egyetlen neme hasonló nevü, melynek 10 faja az északi és déli földgömb mérsékelt égövi vidékein, különösen tavak, folyók s mocsarakon található. Vándor madarak, a délvidékiek kóborolnak is. Édesvizekben szeretnek fészkelni, költés ideje után egyesek kimennek a tengerre is. Növényekkel, férgekkel, rovarokkal, halakkal táplálkoznak. Hazánkból 2 faj ismeretes, u. m.; a néma v. közönséges hattyu (Cygnus olor L.), fehér, csőre piros, homlokán fekete dudorral, lábai feketék. Felső káváján jól kivehető haránt lemezekkel, a homloktollazat mellfelé hegyesszögü. Hossza 180, szárnyhossza 70, farkhossza 18 cm. Hazája É.-Európa és Ázsia, Magyarországon október-novemberben vonul át. Tavakon szelidítve mint diszmadarat tartják. Vizpartok mentén fészkel, 6-8 zöldesfehér, kékesszürke tojást tojik. A fiatalok kétéves korukig szürkés tolluak. Állítólag igen hosszu életü, 50, sőt 100 évig is elél. Az az állítás, hogy néma lenne, téves, mert bizonyos hortyogó hangot képes adni. Husa fiatalkorban élvezhető. Éneklő hattyu (C. musicus Bechst). Hasonlóan fehér tollazatu, de csőre vége fekete, orrlyukaktól a tövéig sárga, továbbá felső káváján csak hátulsó felén találhatni haránt lemezeket, a homloktollazat mellfelé tompa szögletü és ivalaku. A farkban 22-24 kormánytoll. Lábai feketék, fekete dudor a csőrön nincs. Zömökebb a teste; rövidebb, vasgtagabb a nyaka. Hossza 160, szárnyhossza 62, farkhossza 20 cm. Hazája az óvilág északibb része. Télen délfelé vonul, tavasszal visszatér hazájába és igy télen nálunk is megfordul. A magas északon s Görögországban fészkel és vagy kis szigeteken álló, vagy uszó fészkeket építenek. 5-7 sárgásfehér vagy barnássárga tojást tojik, melyeket a nőstény egyedül költ ki. Északon különösen husa miatt nagyban vadásszák, költő helyein bunkókkal verik agyon. Tollukat is értékesítik, tollas bőrük pedig kicserezve drága prémül szolgál. Magas, különösen távolból szépen hangzó hangjuk van. A régi görögöknél Apolló szent madara volt, amelytől ő jóslástehetségét is nyerte. Továbbá azt hitték, hogy a mitoszi Hesperiában, Eridanos mellett, a ligyek földjének partjain a hattyuk halálukat szép panaszos ének által adták volna eleve tudtul; innét mondják a költők utolsó dalát hattyudalnak. A hajósok a hattyu látását jó jelnek tartják. Jupiter Leda ölelését hattyu alakjában élvezte. Ezeken kivül az állatkertekben gyakran láthatni a feketenyaku hattyut (C. nigricollis Bechst), melynek szine fehér, feje és nyaka fekete, csőre piros dudoru, lábai vörösek. Hasonló nagyságu. Hazája Dél-Amerika. Fekete hattyu (C. atratus L.), szine fekete, szárnytollai feketék, csőre piros, fehér haránt szalaggal; lábai feketék. Valamivel nagyobb, mint az énekes hattyu, de nyakát nem tartja oly szépen. Ausztráliai. Könnyen tenyészthető és szelidíthető.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is