Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hatvani... ----

Magyar Magyar Német Német
Hatvani... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hatvani

1. Imre, egy szabadcsapat vezére az 1849-iki oláhok elleni hadjáratban. Abrudbánya mellett május hóban megtámadta a békealkudozások ideje alatt Janku csapatát, mire az oláhok Abrudbányát támadták meg. H. a tulnyomó erővel rendelkező oláhokat feltartóztatni nem tudta, visszavonult, mire azok borzasztó kegyetlenséggel ölték le a magyarokat. A szabadságharc után egyideig É.-Amerikában élt, de 1850. azon megbizással küldték haza, hogy szitsa az elégületlenséget s a kedvező alkalomra készítse elő a felkelést. Különféle nevek alatt lappangott egyideig az ország különböző helyein, mig végre Nógrádban az osztrákok kezébe került. Hogy kinokkal teljes vallatása alatt senkit el ne áruljon, annyira kiéheztette magát, hogy az ebből keletkezett betegségében rövid idő alatt meghalt.

2. H. István, tanár, «a magyar Faust», szül. Rimaszombaton 1718. mint nemes szülők gyermeke, megh. 1786 nov. 16-án. A gimnáziumot Losoncon végezte. 1738. a debreceni főiskolára ment, honnan az egyháztanács támogatásával Baselbe ment. 1748. orvosi oklevelet nyert De aestimatione morborum ex facie (1748) c. értekezésével, melyben a betegségeknek az arcból való felismerését tárgyalja. Marburgban, később Lejdában tanári székkel kinálták meg, de e meghivásokat el nem fogadván, hazatért és Debrecenben a geometria és a filozofia tanítását vállalta el, mely tudományszakokat 37 évig adta elő. Mint ügyes orvos a külföldön is hire volt, a hazában mindenféle csodás gyógyítás hire járt, amint őt egyáltalában bűvészmesternek tartották. Az ördöngös mondák költésében, mellyel emlékét halála után körülvették, nagy része volt Kazinczy Sámuel, hajdukerületi főorvosnak, egykori tanítványának, ki ezeket kedvvel koholta és terjesztette. E mondákat irodalmilag Jókai dolgozta fel. Néhány fizikai szerét ma is mutogatják a debreceni kollégiumban. Művei az említett értekezésén kivül: Thermae Varadinenses (Bécs 1777); Tabula Hungariae delineata etc. (1782). H. 1757. Debrecen geografiai fekvését határozta meg, 1770. egy kiváló szépségü sarkfényt észlelt, stb. 1883 okt. bukkantak Debrecenben sirjára. V. ö. Heinrich Gusztáv cikkét az Ungarische Revue-ben (VI. 780).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is