Hatzfeld

hesseni család, mely a XIII. sz. elején tünt föl a történelemben s csakhamar nagy jelentőségre emelkedett az oroszlánrend vitézeivel vivott hosszu harcokban. A család a rajnai nemességhez tartozott s ősi fészke H. vára (mely ma romokban hever), az Eder mellett feküdt. A XV. sz. közepe táján két ágra szakadt, u. m. a wildenburgi és a wildenburg-hesseni ágra, s H. Menyhérttel ugyanezen időben grófi rangra emelkedett. II. Frigyes porosz király H. Ferenc Fülöp Adorján gróffal a család egyik ágát hercegi rangra emelte (1741), I. Ferenc szászár pedig 1748. ugyanezen ágnak a birodalmi hercegi cimet adományozta oly megszorítással, hogy azt csak az uralkodó herceg és neje viselhesse, mig a család többi tagjait a grófi cim illesse. A hercegi ág 1794. kihalt. Az ekként megüresedett gleicheni uradalmat a mainzi érsek nyerte le, más birtokokat pedig Schönborn gróf; a trachenbergi grófság a wildenburgi ágra szállt, mely ettől kezdve az idősebb wildenburgi s az ifjabb schönsteini ágra szakadt. Ez utóbbi örökölte Trachenberget a hercegi méltósággal együtt, de 1870 óta az idősebb ág is viseli a hercegi cimet. - A család jelesebb tagjai: H. Menyhért, gleicheni gróf, szül. 1593 okt. 10., megh. 1658 jan. 9., mint császári titkos tanácsos és vezérőrnagy Povicko várában, Trachenberg mellett. Császári szolgálatba lépve, Gallas parancsnoksága alatt csakhamar kitünt. Kiváló része volt a duttlingeni győzelemben (1643 nov. 25.). 1657. I. Lipót császár Kázmér János lengyel király segítségére küldte a svédek ellen. Utolsó haditénye Krako bevétele volt. - H. Ferenc Lajos herceg, szül. Bécsben 1756 nov. 22.,megh. u. o. 1827 febr. 3. Midőn 1806. a porosz csapatok a franciák elől Berlinből meghátráltak, apósa, Schulenburg-Kehnert gróf (a kormányzó és államminiszter) a kormányt rábizta. Okt. 24. (nehány órával a franciák bevonulása előtt) a királynak küldött, de elfogott tudósítása miatt a franciák elfogták, neje közbenjárására azonban csakhamar kiszabadult. Később több diplomáciai küldetésben járt Hágában, Bécsben stb. - A hercegi méltóság nagyobbik fiára: H. Frigyes Hermann Antalra szállott, ki 1808 okt. 2. szül. és 1874 jul. 20 megh. A H.-Trachenberg család jelenlegi feje ennek fia, Hermann herceg, a porosz urakházának és a birodalmi tanácsnak tagja. - Ferenc Lajos herceg ifjabb fia, Miksa gróf, (szül. 1813., megh. 1859.), diplomáciai pályán mködött, 1838. Párisban porosz követségi titkár, 1849. mint rendkivüli küldött u. o. részt vett az 1856-iki békekongresszus munkálataiban.

1. H. Hermann, trachenbergi herceg, szül. 1848 febr. 14. Jogot tanult és azután a porosz igazságügyi szolgálatba lépett. 1870-71. résztvett a franciák elleni háboruban s 1874. (atyja halála után) a család trachenbergi ágának feje lett. Az urakházában mint örökös tag 1878. foglalta el helyét.

2. H. Pál Menyhért Hubert Gusztáv gróf, porosz diplomata, szül. 1831 okt. 8. Állami szolgálatba lépvén, több izben képviselte Poroszországot a külföldi hatalmaknál, Washingtonban, Párisban, Madridban (a karlista felkelés idejében). 1878-ban konstantinápolyi német követ lett, hol mint a diplomáciai testület doyenje ő vezette az európai hatalmaknak a Dulcigno-kérdésben és a görög határrendezés tárgyában a portával folytatott tanácskozásait. 1881. külügyminiszteri államtitkár lett, 1885. londoni nagykövet.

3. H. Zsófia grófnő, szül. 1805 aug. 10., megh. Wiesbadenben 1881 jan. 25. Miksa gróf nővére. 1822. H. Wildenburg Ödön gróffal lépett házasságra, kitől 1851. elvált. Hősnője annak az okiratlopási bünpörnek, melyben Oppenheim- és Mendelssohnnak 1846. Mainzban (állítólag Lassalle kezdeményezésére) részük volt. Azóta a grófnő Lassalle pártfogója s anyai barátnője volt és maga is tevékeny részt vett a szociálista mozgalmakban.

Forrás: Pallas Nagylexikon