Haug

1. János Kristóf Frigyes, német költő, szül. Niederstotzingen sváb faluban 1761 márc. 9., megh. 1829 jan. 30. Stuttgartban, hol jogi tanulmányainak befejezte után előbb miniszteri titkár, utóbb udvari tanácsos és könyvtárnok volt. Schillernek 1775. a Károly-akadémiában iskolatársa volt. Kiváló, de tulságosan termékeny epigramm-költő. Hires Wahl ur nagy orrára irt kétszáz epigrammja (1804). Válogatott költeményei 1827. és 1840. jelentek meg. A fölvilágosodás és szabadság eszméinek egyik előharcosa volt Württembergben. V. ö. Fischer, Beiträge zur Literaturgeschichte Schwabens (1891).

2. H. Márton, német orientalista, szül. Ostdorfban 1827 jan. 30., megh. Ragaz fürdőben 1876 jun. 3. Tübingában és Göttingában tanult keleti nyelveket, 1854. magántanár lett a bonni egyetemen. 1856. Bunsen meghivására Heidelbergába ment, hol az előbbi nagy bibliai munkájának megirásában segédkezett. 1859. Indiában kapott alkalmazást, mint a szanszkrit nyelv tanára Punában. 1863. az angol kormány megbizásából beutazta Guzerát ind tartományt, hol igen becses szanszkrit és zend kéziratokat tudott gyüjteni. 1866. Németországba tért vissza. 1868. első rendes tanára lett az összehasonlító nyelvészet és a szanszkritnak a müncheni egyetemen. Főbb művei az iráni és ó-ind nyelvészet köréből: Die fünf Gâthâs, oder Sammlungen von Liedern und Sprüchen Zarathustras (Lipcse 1858-60, 2 köt.); Essays on the sacred language writings and religion of the Parsees (Bombay 1862, 3. kiad., London 1884); Ueber die Schrift und Sprache der zweiten Keilschriftgattung (Göttinga 1855); Ueber die Pehlewisprache und den Bundehesch (u. o. 1854); Westtel együtt Arda viraf the book of (Bombay 1872-1874). H. főműve az indiai nyelvészetet illetőleg: Aitareya Bramana of the Rigveda (Bombay 1863); Ueber die ursprüngliche Bedeutung des Wortes Brahma (München 1868); Brahma und die Brahmanen (u. o. 1871); Ueber das Wesen und den Werth des vedischen Accents (u. o. 1873-1874); Vedische Rätselsfragen und Rätselsprüche (u. o. 1875).

Forrás: Pallas Nagylexikon