Hauge
János Nilsen, prot. vallásfelekezet-alapító Norvégiában,
szül. Hangeben, Thunö egyházmegyében, 1771 ápr. 3., megh. Kristiania melletti
jószágán 1824 márc. 29. Szülei is földmivesek voltak, ő is, de mély s ábrándos
vallásos lelkületü; 1795 körül mint Istentől hivatott és megvilágosított
próféta lépett föl az észelviség ellen pietista irányában. Mint a törvény
hirdetője a szent irást tekintette minden téren szabályozónak; számos hivét
házi istentisztelet tartása végett kisebb egyesületekbe csoportosította,
azokban, az apostoli egyházat utánozva, vagyonközösséget léptetett életbe s az
igy összegyült vagyont közhasznu vállalatokba fektette. A papságot többször
élesen megtámadván beszédeiben, 1804. elfogták s 10 évig elhuzódott vizsgálati
fogság után pénzbirságra itélték. Az általa alapított felekezet, melynek tagjai
haugiánusoknak v. olvasóknak is neveztettek, s kik különben külsőleg az
egyháztól nem szakadtak el, nagy hódítást tett egész Norvégiában, sőt Dániában
is, kivált az alsóbb néposztály körében, különösen a keresztény felekezeteknek
szabad vallásgyakorlatot biztosító törvény meghozatala (1845) óta;
Dél-Norvégiában ma is vannak H.-nak hivei.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|