Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Haugwitz... ----

Magyar Magyar Német Német
Haugwitz... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Haugwitz

Keresztély Ágoston Henrik gróf, porosz államférfiu, szül. Peuckében 1752 jun. 11., megh. Velencében 1831. Miután Halleban és Göttingában jogot hallgatott, több évet töltött Olszországban. Innen hazajöve, sziléziai birtokán élt. 1791. tartományi kormányzóvá választották a sziléziai rendek, majd a porosz állam szolgálatába lépett. II. Frigyes Vilmos 1792. bécsi követté nevezte ki, de még ugyanezen évben visszahivta Berlinbe, hol a királynak kedvence lett. Befolyt nevezetesen a baseli béke aláirására (1795 ápr. 5.) és ekkor 200000 tallér értékü birtokot kapott a királytól. 1802-től fogva egyedül vezette a külügyminisztériumot. Midőn a franciák 1803. Hannoverát megszállták, s a király H. fölterjesztését, hogy vagy követelje a tartomány kirürítését, vagy üzenje meg a háborut - elutasította: H. jószágaira vonult vissza. (Helyét Hardenberg foglalta el.) 1805. azonban a király visszahivta és az Ausztriába győztesen előnyomuló Napoleonhoz küldötte egy ultimátummal. Napoleon immel-ámmal addig hitegette H.-ot, mignem az Austerlitz melletti ütközetben az oroszokat is megverte és erre a teljesen elszigetelt porosz követ kénytelen volt a schönbrunni egyezséget elfogadni (1805 dec. 15.), melynek értelmében Poroszország Ansbach, Cleve és Neuenburgért Hannoverát kapta cserébe. Bár ezzel a poroszok Anglia haragját vonták magukra, H. mindazonáltal most is megtartotta állását, melyen a francia szövetség fentartása érdekében fáradozott. Engedékenysége és rövidlátó politikája dacára nem kerülhette ki az 1806-7. francia háborut, melyben Poroszország teljesen lealáztatott. H. eleintén a táborkarban tartózkodott és a menekülő királyt keleti Poroszországba is elkisérte, de ott megvált az udvartól és magánéletbe vonult vissza. 1820-tól fogva leginkább Olaszországban időzött. Politikájának igazolására egy iratot dolgozott ki (Fragment des mémoires inédits du comte de H.). V. ö. II. és III. Frigyes Vilmos, Hardenberg, Hetzberg alatt közlött irod.; Bailleu, Preussen u. Frankreich (I-II); Hassel, Geschichte der preussichen Politik (1807-15; Treitschke, Geschichte Deutschlands stb. (I. köt.); Minutoli, Der Graf von H. u. Joh. von Witzleben (1844).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is