Haulik

György (váralyai), biborok, Zágráb első érseke, szül. 1788 épr. 20., megh., Zágrábban 1869 máj.11. Tanulmányait Esztergomban végezte, aztán Bécsben a Pázmáneumban. 1820. Rudnay primás titkára lett, 1825. esztergomi kanonok, 1830. helytartó tanácsos és cimzetes püspök, 1831. a m. kir. kancellária tanácsosa, 1832. zágrábi nagyprépost és 1837. zágrábi püspök. Ez állásában politikai szerepet is vitt, különösen midőn 1845. báni helytartó lett. Már akkor is feltünően hajlott az illir párthoz, később pedig Jellachich és az udvar az 1848-iki mozgalmak idején kész eszközüket találták benne. Ekkor történt, hogy a magyar kormány lefoglaltatta bánsági birtokait. A szabadságharc leverése után 1853. püspöki széke érsekségi rangra emeltetett. 1856. a korona ajánlatára bibornok lett. Az 1861. horvát tartománygyülésen a mellett szólott, hogy a horvátok küldjenek követeket a bécsi Reichsrathba. Emlékét Zágrábban számos egyházi és jótékony alapítvány tartja fenn.

Forrás: Pallas Nagylexikon