Haussonville

(ejtsd. oszo?vilj), 1. József Othenin Bernát de Cléron gróf, francia politikus és történetiró, szül. Párisban 1809 máj. 27., megh. 1884 máj. 28. Korán lépett a diplomáciai pályára s mint követségi titkár Brüsszelben, Torinóban és Nápolyban működött. 1842. képviselővé választották s mint ilyen kiváló szónoknak bizonyult. A februári forradalom után visszavonultan a tudományoknak élt. 1869. ugyan még egyszer fellépett képviselőjelöltnek, de megbukott. Viszont az akadémia még ugyanazon esztendőben tagjának megválasztotta. A szerencsétlen 1870-71. háboru után buzgón közreműködött a kivándorlott elzásziak és lotaringiaknak Algériában való letelepítése érdekében s mint annyian, ő is a revanchet emlegette. 1878. a szenátus élethossziglani tagjává választották s mint ilyen a jobb középhez csatlakozott. Számos történeti tartalmu cikkein kivül, melyek a Revue des Deux Mondes-ban jelentek meg, több beható forrástanulmányon alapuló történeti művet irt: Histoire de la politique extérieure du gouvernement français de 1830 á 1848 (Páris, 1850, 2 köt.); Histoire de la réunion de la Lorraine á la France (1854-59, 4 köt; 2. kiad. 1860); L"Eglise romaine et le premier Empire (1868-70, 5 köt.; 3. kiad. 1870-71); Souvenirs et mélanges (1878). Halála után megjelentek: Ma jeunesse 1814-50 és Souvenirs (4. kiad., 1886). - Neje Luiza, Broglie hercegnő, Viktor herceg leánya (szül. 1818.,megh. 1882 ápr. 21.), több regénye által tette nevét ismeretessé. Megemlítendők: Robert Emmet, La jeunesse de lord Byron, Les dernieres années de lord Byron.

2. H. Gábor, az előbbinek fia, szül. 1843 szept. 21. Mint a nemzetgyülésnek tagja (1871-75), a jobb középpárthoz tartozott. Ő volt az Orleáns-ház fejének, a párisi grófnak, annak 1894 szept. történt haláláig legbizalmasabb embere és tanácsadója. Az uj pretendens azonban, Gaston orleánsi herceg, atyja temetése után a grófot azonnal elbocsátotta és maga vette át az orleánisták pártvezérségét. Művei: C. A. Sainte-Beuve, sa vie et ses oeuvres (1875); Les établissements pénitentiaires en France et aux colonies (1875, melyet az akadémia megkoszoruzott); L"enfance á Paris (1879); Études biographiques et littéraires (1879); Études sociales: misere et rem edes (1886).

Forrás: Pallas Nagylexikon