Haussonville
(ejtsd. oszo?vilj), 1. József Othenin Bernát de Cléron gróf,
francia politikus és történetiró, szül. Párisban 1809 máj. 27., megh. 1884 máj.
28. Korán lépett a diplomáciai pályára s mint követségi titkár Brüsszelben,
Torinóban és Nápolyban működött. 1842. képviselővé választották s mint ilyen
kiváló szónoknak bizonyult. A februári forradalom után visszavonultan a
tudományoknak élt. 1869. ugyan még egyszer fellépett képviselőjelöltnek, de
megbukott. Viszont az akadémia még ugyanazon esztendőben tagjának
megválasztotta. A szerencsétlen 1870-71. háboru után buzgón közreműködött a
kivándorlott elzásziak és lotaringiaknak Algériában való letelepítése érdekében
s mint annyian, ő is a revanchet emlegette. 1878. a szenátus élethossziglani
tagjává választották s mint ilyen a jobb középhez csatlakozott. Számos
történeti tartalmu cikkein kivül, melyek a Revue des Deux Mondes-ban jelentek
meg, több beható forrástanulmányon alapuló történeti művet irt: Histoire de la
politique extérieure du gouvernement français de 1830 á 1848 (Páris, 1850, 2
köt.); Histoire de la réunion de la Lorraine á la France (1854-59, 4 köt; 2.
kiad. 1860); L"Eglise romaine et le premier Empire (1868-70, 5 köt.; 3. kiad.
1870-71); Souvenirs et mélanges (1878). Halála után megjelentek: Ma jeunesse
1814-50 és Souvenirs (4. kiad., 1886). - Neje Luiza, Broglie hercegnő, Viktor
herceg leánya (szül. 1818.,megh. 1882 ápr. 21.), több regénye által tette nevét
ismeretessé. Megemlítendők: Robert Emmet, La jeunesse de lord Byron, Les
dernieres années de lord Byron.
2. H. Gábor, az előbbinek fia, szül. 1843 szept. 21. Mint a
nemzetgyülésnek tagja (1871-75), a jobb középpárthoz tartozott. Ő volt az
Orleáns-ház fejének, a párisi grófnak, annak 1894 szept. történt haláláig
legbizalmasabb embere és tanácsadója. Az uj pretendens azonban, Gaston orleánsi
herceg, atyja temetése után a grófot azonnal elbocsátotta és maga vette át az
orleánisták pártvezérségét. Művei: C. A. Sainte-Beuve, sa vie et ses oeuvres
(1875); Les établissements pénitentiaires en France et aux colonies (1875,
melyet az akadémia megkoszoruzott); L"enfance á Paris (1879); Études
biographiques et littéraires (1879); Études sociales: misere et rem edes
(1886).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|