Hausza államok
ÉNy-i Afrikában a Ny-i Szudán azon részét foglalják el,
amelyet É-on a Szahara, K-en Bornu, D-en a Binue jobb partján elhuzódó hegyes
vidék és Ny-on nagyjából a Nigernek Birni és Lokodsa közt fekvő része határol.
Területét 400000 km2-re, lakóinak számát 4 millióra becsülik.
Nagyobbára sik és halmos. Bornu határától NyDNy-i irányban a Binue torkolatáig
sürü erdőkkel takart, kúpalaku csúcsokból álló meredek hegyszakadékoktól
meg-megszakított hegység vonul el, amely a Gora-hegyekben 1800 m. és a
Szarandában 2135 m. magasságot ér el. Nagyobb vizei a Niger környékéhez
tartoznak; ezek a Gülbin-Gindi és a Kacena. Éghajlata forró; nagyobb részében
sürü esőzések vannak, csak Guber környéke száraz és itt terjedelmes szavannák
találhatók. Az esősebb viékeken azonban tropusi a növényzet. Az erdők nagy
területeket (Szokoto és Kacena közt van egy, amely 80 km. hosszu) borítanak. A
fák bennök leginkább tamariszkuszok, baobab-fák, datolya, dum-, delebpálmák és
vaj- meg dinnyefák. Rizs-, jamszgyökér, Sorghum vulgare és banána a
kenyértermékek, termesztenek azonkivül sok pamutot is. A szarvasmarha-nyájak
nagy számmal vannak. A lakosság tulnyomó része hausza, fulbe és részben
tukulör. Legnagyobb állam a szokotói szultánság, amelynek alája van rendelve
Gando és amelynek adófizetői Jauri, Kalam, Baucsi, Muri, sőt még Adamaua is; független
a Nupe királyság. A szokotói szultánságnak a Niger mellett elterülő részei
Say-ig 1888. angol protektorátus alá kerültek. A középkori arab irók a hausza
nevet nem ismerték. A jelen század elején a hausza népek közt régidők óta
pásztorkodó fulbék Otman dan Fodio vezérlete alatt a Niger és Bornu közt
elterülő földeket hatalmuk alá vetették. Otman halála (1818) után fiai
felosztották maguk közt a birodalmat. A nagyobb részt, a szokotói szultánságot
Mohammed Bekr kapta meg, akinek fenhatóságát a többiek is csaknem valamennyien
napjainkig elismerik. V. ö. Barth munkáin kivül dr. Baikie, Observations on the
Hausa and Fulfulda languages (1861) és Stardinger, Im Herzen der Haussaländer
(1889).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|