Haute-Garonne

(ejtsd: ót garon), département Franciaország DNy-i részében Spanyolország, továbbá Hautes-Pyrénées, Gers, Tarn-et-Garonne, Tarn, Aude és Ariege départementok közt 6290 km² területtel, (1891) 472383, 1 km²-re 74 lak. D-i részét a Pireneusok takarják, középső része dombos, az É-i sik. A Pireneusok, amelyek H.-t Spanyolországtól elválasztják, itt könyököt alkotnak; legdélibb láncukon vannak a legmagasabb csúcsok: a Perdiguere (3220 m.), a Crabioules (3119 m.), a Pic du Port d"Oo (3114 m.); a Tud de Maupas (3110 m.), mindezen hegyóriások a szép Arbousti-völgyet környékezik; köztük egyes hágók vezetnek át, amelyek közt a legjártabb a Vénasquei (2417 m.). Ahol a Garonne a hegyláncon áttör, az hirtelen 590 m.-re alacsonyodik le, de a folyó jobb partján a Tour de Crabereben ismét 2630 m.-re emelkedik föl. A Pic du Port d"Oo és a Tour de Crabere közt É-felé széles hegység nyulik el, amely a Monnéban még 2147 m., a Massif d"Arbasban 1610 m., sőt a Cagireban 1913 m. magas, de aztán hirtelen alacsony hegyekké sülyed alá. Ahol a hegycsúcsok a legmagasabbak, ott vannak a gyönyörü Gavarnie-i és Troumousei cirkuszok, ott van a Lys gyönyörü völgye és ott nyulnak le a Gours Blancsitól kezdve a Graouesiig 14 km. hosszuságban a glecserek (a Crabioulesi, Maupasi stb.). A számos kisebb-nagyobb folyója mind a Garonneba torkollik, amely maga itt 199 km. hosszu utat tesz meg. E mellékvizek: a Pique, a Salat, az Arize, a Louge, az Ariege, a Touch, a Hers és a Save, végül a Tarn, amely itt csak 22 km. hosszu utat fut be. E folyókon kivül a föld öntözésére szolgál a Saint-Martory nevü csatorna; hajózás szolgálatában álló csatornák a Canal du Midi és a Canal lateral á la Garonne. Klimája a hegyek közt zord, a sikon jóval melegebb, amott az évi esőmennyiség az egy métert felülmulja, emitt jóval gyérebb. Toulouseban az évi középhőmérséklet 12,5^°; az évi esőmennyiség csak 60 cm. A föld a hegyek közt sok helyen kopár szikla; az erdők (930 km²) aránylag nem nagy kiterjedésüek. A völgyek és a sikság nagyon termékeny és kivitelre is termeszt. 1892. 127500 ha.-on 1755400 hl. buzát 7300 ha.-on 112925 hl. rozsot, 3500 ha.-on 76210 hl. árpát és 34000 ha.-on 674040 hl. zabot termelt; bő termést ad ezenkivül a kukorica (900000 hl.), a burgonya, kender, gyümölcs, különösen a gesztenye és olajos növények. A bortermés 10 évi átlagban 850219 hl. 1892. pedig 49683 ha.-on 305257 hl. bort szolgáltatott. A réteken és kövér legelőkön különösen juhokat (160990 drb) és szarvasmarhákat (120820 drb) tenyésztenek, kevesebb a disznók, kecskék és lovak száma. Jelentékeny még a lud- és a galambtenyésztés. A bányászat még nincs kifejlődve; ólom- réz-, és vasérceket Portet, Luchon mellett, továbbá Saint-Béat hegységben bányásznak; ugyanitt márványt is törnek. Ásványvizekben H. igen gazdag, leghiresebbek a Bagneres-de-Luchon forrásai, továbbá az encausseiak, a gantiesiek és barbazaniak. Az ipar eléggé fejlődött, legfontosabb iparágak a dohány (Bazacle), a papirgyártás (Mazeres, Salies stb.),a gyapjufonás (Valentine, Miramont), selyemszövés (Boulogne, Blajan) bőrgyártás, vasöntés stb. Fővárosa: Toulouse; járásai: Toulouse, Muret, Saint-Gaudens és Ville-franche-de-Lauraguais. H. Guienne és Gascogne (Comminges 210000 ha., Nébouzan 46000,Quatre-Vallées 44000, Lomagne 35000, Couserans 4000 ha.) és Languedoc (Toulousain 205000 ha., Lauraguais 85000 ha.) részeiből alakult. V. ö. Joanne Ad., Géogr. de la H. (1880); Roumeguere Casimir, Stat. hist. du dép. de la H.

Forrás: Pallas Nagylexikon