Haüynit

Kovasavas ásvány a szodalit csoportból, szabályos rendszerü és pedig rombtizenkettős kristályai v. egyesen v. csoportos szemekben bennőve fordulnak elő fiatalabb koru lávákban (augit- és leucitláva), bazaltokban és néha fonolitokban. Vegyi összetétele: Nátronmészaluminiumszilikát kénsavval; 2 (Na₂Ca) Al₂ (Si O₄)₂ + (Na₂ K₂ Ca) SO₄; a Monte Sommainak összetétele; Si O₂ = 34,06 Al₂ O₃ = 27,64 Ca O = 10,60 Na₂ O = 11,79 K₂ O = 4,96 S O₃ = 11,25 Cl nyoma. Szinök kék, veres, sárgás, feketés vagy zöldes, ritkán szintelen, áttetsző, üveg- v. zsirfényü, K. 5,5-6. Töm. 2,4-2,5. Kék szinét az ultramarinhoz közelálló vegyi összetétele okozza. Savak megtámadják és kocsonya-alakban bontják, Ba Cl₂-al oldhatatlan fehér csapadékot képez. A leucit lávákban augit vagy nefelin társaságában néha meglehetős sürüen van kiválva s ilyenkor leucitofir helyett haüynofir nevet visel a kőzet. Régibb közetekben nem ismeretes.

Forrás: Pallas Nagylexikon