Havel

az Elbének 370 km. hosszu legjelentékenyebb mellékfolyója. Neustrelitztől 13 km.-nyire egy kis tóból ered; mecklenburg-schwerini, mecklenburg-strelitzi és porosz területeken folyik át. Eleinte D-nek, Spandautól kezdve DNy-nak és végül ÉNy-nak folyik; számos tavat alkot (Zotzen-, Userini-, Nagy-Labus, Ellbogen-, Tegeli-, Breitling-, Plauei-, Pritzerbi- stb. tavakat), balról a Spreet és Plauét, jobbról a Rhint és Dossét veszi föl. Werben városával szemben torkollik. Forrásától 24 km.-nyire hajózhatóvá válik; hajózhatóságát előmozdítja Zehdenick és Liebenwalde közt a 15,5 km. hosszu Voss-csatorna, a 13,5 km. hosszu Malzi-, a 14,5 km. hosszu Oranienburgi-, a 12 km. hosszu Berlin-Spandaui- és Sacrow-Paretzi-csatornák. A hajózás rajta igen élénk; a rathenowi zsilipen (1891) 8161 hajó haladt át közel 800000 t. rakománnyal.

Forrás: Pallas Nagylexikon