Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Havre... ----

Magyar Magyar Német Német
Havre... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Havre

Le (ejtsd: lö ávr), v. Le H. de Grâce, az ugyanily járás székhelye, Seine-Inférieure francia départementban, Franciaországnak Marseille után legjelentékenyebb kikötője, 89 km.-nyire Rouentól, a Szajna 9 km. széles torkolatának jobb partján, a 100 m. magas Heve-fok lábánál az é. sz. 49° 29" 16"" és a párisi ny. h. 2° 13" 40"" alatt, (1891) 116369 lak., cukor- és petroleumfinomítókkal, több kémiai gyárral, üveg-, tégla-, gép-, hajó-, kötélgyártással, pamutfonással, szövéssel és festéssel, vas- és rézöntőkkel és dohánygyártással. Iparánál jelentékenyebb még a kereskedése, amit kikötőjének köszönhet, amely É.-Franciaországban egyike a legjobbaknak és amelyet két erősség és 3 parti battéria védelmez. Kikötője egy előkikötőből és következő medencékből állott: a Bassin de la Floride, Bassin du Roi (11800 m2), Bassin de la Barre (52000 m2), Bassin de la Citadelle, Bassin de l"Eure (210000 m2), Bassin Vauban (75000 m2), Bassin du Commerce (50000 m2) és az 1888. megnyitott Bassin Bellot (1050 m. hosszu és 220 m. széles). A nagy 7 m. mély járatu tengeri hajók csak a tenger áradása idején, amely 3 óra hosszáig tart, juthatnak a kikötőbe. Rendes gőzhajójáratok vannak a francia kikötőkön kivül Anversbe, Lissabonba, Rotterdamba, Hamburgba, Liverpoolba, Southamptonba, Glasgowba, Swanseabe, Bristolba, Kopenhágába, Szt. Pétervárra, Konstantinápolyba, Odesszába, Rio de Janeiróba és Santosba, Buenos-Ayresba, New-Yorkba, New-Orleansba, Mexikóba, Kanadába és a francia gyarmatok főkikötőibe. A tengeri forgalmat a következő számok mutatják: 1892. érkezett 6012 hajó 2,61 millió t. tartalommal és ugyanannyi távozott. Magának a városnak kereskedelmi flottája 194 gőzösből és 167 vitorlásból áll. Élénk a hajozás a Szajnán is. A tengeri forgalomban a jelentékenyebb beviteli cikkek: pamut (K.-Indiából), gyapju és bőrök (Argentiniából), festékfák (Ny.-Indiából), cédrus-, mahagoni-, ébenfa és épületfa, kávé (Braziliából), bors, indigo, kaucsuk, kőszén, buza (556 millió kg.), petrtoleum és rizs; a kiviteli cikkek: burgonya, vaj, finom olajok, festékfa-kivonatok, selyem-, pamut-, gyapjuszövetek, butorok és párisi divat- és bronzáruk. Le H. mint ujabb város művészi beccsel vagy történelmi értékkel biró épületekben szegény. Legszebb modern része a régi bástyák és sáncok helyén van. Legélénkebb utcái a kikötő mellékétől eltekintve a Boulevard de Strasbourg, a régi városban a Rue de Paris. Legkedveltebb sétahely a Jetée du Nord. Kiválóbb épületek: a Notre-Dame-templom, 1557-1600-ig félig gót, félig renaissance-izlésben épült; a Mária-kápolnában egy üvegfestmény a Le H.-i hajóskapitányoknak és kalauzoknak 1696-iki bucsujáratát ábrázolja; továbbá a városháza, a muzeum, amely előtt Bernardin de St.-Pierrenek és Casimir Delavignenak, a város szülötteinek bronzszobrai állanak; a muzeumban faragványok, régiségek, festmények és természetrajzi gyüjtemények láthatók; a városi könyvtár több mint 30000 kötettel a Frascati-hôtel és végül az aquarium. A Côte d"Ingouvillen szép villák állanak. A 4 km.-nyire fekső St.-Adresse, mivel az ÉNy-i szelek ellen védve van, igen látogatott tengeri fürdő. I. Ferenc 1517. a jelentéktelen római Constantia Castra helyén és a Notre-Dame de Grâce közelében alapította a várost. 1562. a protestánsok az angolok kezére játszották, de 1564. ismét elvesztették. Richelieu, Vauban és I. Napoleon tettek legtöbbet a város fölvirágoztatására. Egykoron egy indiai társaságnak, amely Madagaszkaron és egy Szenegal-társaságnak volt székhelye, amely a Szenegal partjain alapított gyarmatokat. V. ö. Frissard, Hist. du Port du H. (1837); Vesque, Histoire des rues de H. (1876); Joanne, Le H. (1879); Borély, Hist. de la ville du H. (1881); Braquehais, H.-Guide (1888).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is