Le (ejtsd: lö ávr), v. Le H. de Grâce, az ugyanily járás
székhelye, Seine-Inférieure francia départementban, Franciaországnak Marseille
után legjelentékenyebb kikötője, 89 km.-nyire Rouentól, a Szajna 9 km. széles
torkolatának jobb partján, a 100 m. magas Heve-fok lábánál az é. sz. 49°
29" 16"" és a párisi ny. h. 2° 13" 40"" alatt, (1891) 116369 lak.,
cukor- és petroleumfinomítókkal, több kémiai gyárral, üveg-, tégla-, gép-,
hajó-, kötélgyártással, pamutfonással, szövéssel és festéssel, vas- és
rézöntőkkel és dohánygyártással. Iparánál jelentékenyebb még a kereskedése,
amit kikötőjének köszönhet, amely É.-Franciaországban egyike a legjobbaknak és
amelyet két erősség és 3 parti battéria védelmez. Kikötője egy előkikötőből és
következő medencékből állott: a Bassin de la Floride, Bassin du Roi (11800 m2),
Bassin de la Barre (52000 m2), Bassin de la Citadelle, Bassin de
l"Eure (210000 m2), Bassin Vauban (75000 m2), Bassin du
Commerce (50000 m2) és az 1888. megnyitott Bassin Bellot (1050 m.
hosszu és 220 m. széles). A nagy 7 m. mély járatu tengeri hajók csak a tenger
áradása idején, amely 3 óra hosszáig tart, juthatnak a kikötőbe. Rendes
gőzhajójáratok vannak a francia kikötőkön kivül Anversbe, Lissabonba,
Rotterdamba, Hamburgba, Liverpoolba, Southamptonba, Glasgowba, Swanseabe,
Bristolba, Kopenhágába, Szt. Pétervárra, Konstantinápolyba, Odesszába, Rio de
Janeiróba és Santosba, Buenos-Ayresba, New-Yorkba, New-Orleansba, Mexikóba,
Kanadába és a francia gyarmatok főkikötőibe. A tengeri forgalmat a következő
számok mutatják: 1892. érkezett 6012 hajó 2,61 millió t. tartalommal és
ugyanannyi távozott. Magának a városnak kereskedelmi flottája 194 gőzösből és
167 vitorlásból áll. Élénk a hajozás a Szajnán is. A tengeri forgalomban a
jelentékenyebb beviteli cikkek: pamut (K.-Indiából), gyapju és bőrök
(Argentiniából), festékfák (Ny.-Indiából), cédrus-, mahagoni-, ébenfa és
épületfa, kávé (Braziliából), bors, indigo, kaucsuk, kőszén, buza (556 millió
kg.), petrtoleum és rizs; a kiviteli cikkek: burgonya, vaj, finom olajok,
festékfa-kivonatok, selyem-, pamut-, gyapjuszövetek, butorok és párisi divat-
és bronzáruk. Le H. mint ujabb város művészi beccsel vagy történelmi értékkel
biró épületekben szegény. Legszebb modern része a régi bástyák és sáncok helyén
van. Legélénkebb utcái a kikötő mellékétől eltekintve a Boulevard de
Strasbourg, a régi városban a Rue de Paris. Legkedveltebb sétahely a Jetée du
Nord. Kiválóbb épületek: a Notre-Dame-templom, 1557-1600-ig félig gót, félig
renaissance-izlésben épült; a Mária-kápolnában egy üvegfestmény a Le H.-i
hajóskapitányoknak és kalauzoknak 1696-iki bucsujáratát ábrázolja; továbbá a
városháza, a muzeum, amely előtt Bernardin de St.-Pierrenek és Casimir
Delavignenak, a város szülötteinek bronzszobrai állanak; a muzeumban
faragványok, régiségek, festmények és természetrajzi gyüjtemények láthatók; a
városi könyvtár több mint 30000 kötettel a Frascati-hôtel és végül az aquarium.
A Côte d"Ingouvillen szép villák állanak. A 4 km.-nyire fekső St.-Adresse,
mivel az ÉNy-i szelek ellen védve van, igen látogatott tengeri fürdő. I. Ferenc
1517. a jelentéktelen római Constantia Castra helyén és a Notre-Dame de Grâce
közelében alapította a várost. 1562. a protestánsok az angolok kezére
játszották, de 1564. ismét elvesztették. Richelieu, Vauban és I. Napoleon tettek
legtöbbet a város fölvirágoztatására. Egykoron egy indiai társaságnak, amely
Madagaszkaron és egy Szenegal-társaságnak volt székhelye, amely a Szenegal
partjain alapított gyarmatokat. V. ö. Frissard, Hist. du Port du H. (1837);
Vesque, Histoire des rues de H. (1876); Joanne, Le H. (1879); Borély, Hist. de
la ville du H. (1881); Braquehais, H.-Guide (1888).
Forrás: Pallas Nagylexikon