Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Haynald... ----

Magyar Magyar Német Német
Haynald... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Haynald

Lajos, bibornok, kalocsi érsek, szül. Szécsényben (Nógrád) 1816 okt. 3., megh. 1891 jul. 4. Elemi iskoláit Szécsényben, a gimnáziumot Vácott, Pesten és Esztergomban végezte. 1830. az esztergomi főegyházmegye növendékpapjai közé vétetett föl és Rudnay Sándor hercegprimás a pozsonyi Emericanumba küldte, ahol egy évet töltött. 1831-33. tanévben a bölcsészetet Nagyszombatban hallgatta; 1833-37. a teologiát a bécsi egyetemen végezte. 1839. pappá szentelték. Tanulmányait a bécsi Augustineumban fejezte be és 1841. doktorátust szerzett. Azután rövid ideig mint budapest-lipótvárosi, később budavári káplán működött, 1842. Esztergomba hivták az enciklopédikus teologia tanárává. Szabad idejét irodalmi munkásságra, növénytani tanulmányokra fordította. 1846. primási titkár lett. Mint ilyen Kopácsy primás megbizásából az egyházkormányzat és papnevelés tanulmányozása céljából nagy utat tett Német-, Francia- és Angolországban, Belgiumban, Hollandiában és a Svájcban. 1848. irodaigazgató lőn, mely fontos állásában találta a szabadságharc kitörése és a debreceni országgyülés függetlenségi nyilatkozata. H. nem engedte kihirdetni e proklamációt, sem Szemere kormányának antimonarkikus rendeleteit, minek folytán a kormány 1849 jun. 18. állásától eltávolította, de később Scitovszky primás visszahelyezte. 1851-ig működött Scitovszky oldala mellett. 1851 szept. 15. Kovács Miklós erdélyi püspöknak koadjutorává lett, cum jure successionis, 1852 aug. 15. szentelték föl püspökké. Kovács halála után utódjává lőn 1852 okt. 15. Két évvel ezután titkos tanácsos lett. Mint erdélyi püspök fiatal hévvel és apostoli buzgalommal igyekezett magas hivatásának megfelelni. Több izben bejárta megyéjét prédikálva és bérmálva. Különösen az egyházi fegyelem megszilárdítása és a népiskolák ügyének emelése körül sokat tett. Bőkezüségét és jótékonyságát eléggé hirdeti azon tény, hogy tiz év alatt tett alapítványainak és adakozásainak összege a 300000 forintot jóval meghaladja.Az 1860. évi októberi diploma után megindult politikai mozgalomban a jogkontinuitás álláspontjára helyezkedvén, egyike volt azon hazafias párt vezéreinek, mely Magyarország és Erdély unióját sürgette. Álláspontját a károlyfehérvári történeti nevezetességü értekezleten fejtette ki 1861 febr. 10. Midőn az okt. 3-iki károlyfehérvári gyülésen a bécsi kormány ujabbi alkotmánysértése ellen ismét felszólalt és azt mint abszolutisztikus tényt erősen elitélte, megindult ellene a hajsza. Gróf Nádasdy Ferenc, az erdélyi udvari kancellária vezetője, nov. 14. levelet irt neki, amelyben H.-ot a köteles hűség és lojalitás megsértésével vádolta és Bécsben való önkéntes megjelenését tanácsolta, hogy az esetleges megidézést elkerülje. H. Bécsbe ment és nov. 24. átnyujtotta terjedelmes emlékiratát, amelyben politikai állását, minden tekintetet félretéve, kifejtette. Nádasdy igyekezett őt politikájának megnyerni, de sikertelenül, mert H. kijelentette, hogy állásának kötelességeit a jövőben is lelkiismeretéhez hűen fogja teljesíteni; ha azonban királyának bizalmát is elvesztené és nemcsak tanácsadóiét, minden pillanatban kész püspökségéről lemondani és a magányba vonulni. 1862. ápr. 14. kapta meg az abszolutisztikus miniszter válaszát, amelyben egyenesen ki van mondva, hogy H. lojalis érzelmeit beszédjeivel desavouálta és elvárják tőle, hogy a kormány rendeleteit buzgón támogassa, mint ez minden jó állampolgárnak, de még inkább egy főpapnak kötelessége. Ezen rendreutasítás után H. összehivta káptalanát, mely püspökének magatartását teljesen magáévá tette; H. pedig ennek megitélését a római kuriára bizta. A római kuria nem akart ezen tisztán politikai kérdésbe beleavatkozni, ahelyett azonban H. 1863 jun. 31. ismét kapott gróf Nádasdytól levelet, amelyben az erdélyi országgyülés egybehivásáról szólva, H. politikai álláspontja után kérdezősködik: vajjon támogatni fogja-e a kormány törekvéseit? H. udvarias hangon, de tagadólag válaszolt. Mindennek dacára a jul. 1. nagyszebeni országgyülésre kitüzettek a választások. Szenvedélyes és lelkesedett mozgalom vonult erre végig egész Erdélyen, amelyben H. egyházmegyéjének számos papja és tanítója vett részt, kik az uniót követelték. Ez a hazafias buzgalom a Nagyszebenben székelő kormányelnököt, Crenneville Lajos grófot annyira felbőszítette, hogy H.-ot felszólítá, miszerint 4 papot és több lelkészt «politikai izgatás cimén» azonnal mozdítson el. H. az okmányok előterjesztését kérte, miután puszta vádra senkit sem fog elitélni v. megbüntetni. erre aztán dec. hó elején azon felszólítást kapta, hogy miután ismételten nyilatkozott, hogy püspökségéről lemond, nyujtsa be lemondását. Hosszas tárgyalások után IX. Pius 1864 szept. 24. feloldotta H.-ot püspöki kötelességei alól és Karthágó érsekének cimével kitüntetve, Rómába hivta, hol mint a rendkivüli ügyek tárgyalására hivatott kengregáció tagja, tekintélyes állást foglalt el. 1867 elején kalocsi érsekké neveztetvén ki, hazájába visszatért. 1868 márc. 17. igazgató, később tiszteletbeli tagja lett a magyar tudományos akadémiának; 1877 jun. 6. a szt. István-rend nagykeresztese lőn és 1879 máj. 12. bibornok. H. Kalocsán hasonló tevékenységet fejtett ki, mint előbb Erdélyben. S ezzel arányban áll áldozatkészsége (4209730 frt). A magyar országgyülés felső házában s a delegációk üléseiben, melyeknek több éven át elnöke és alelnöke volt, ismételve alkalma nyilt szónoki tehetségeit és mély tudományát kitüntetni. Utazásai és összeköttetései lehetővé tették neki egy olyan növénygyüjtemény összeállítását, mely gazdagsága, rendezettsége által Európában az elsők egyike volt, melyet gazdag könyvtárával együtt a nemzeti muzeumnak ajándékozott. A királyi pár ezüstmennyegzője, valamint belső titkos tanácsosi kineveztetése alkalmából az egyházi zene, egyh. festészet és szobrászat előmozdítására alapítványt tett. Irodalmi munkássága igen korán kezdődik. Már fiatal pap korában cikkezett a Religio és Nevelésben, a Jelenkor és augsburgi Allgemeine Zeitungban. A Wetzer-Welfe-féle Kirchen-Lexicon számára ő irta a magyar vonatkozásu cikket. Sokat fáradozott a szentirásban előforduló növények kiderítésével és leirásával. Számos nyomtatásban megjelent emlékbeszédein és pásztorlevelein kivül, több rövidebb-hosszabb értekezést irt. Igy: A szentirási mézgák és gyanták termőnövényei (népszerü előadás az akadémián): De distributione geographica Castaneae in Hungaria; Acanthus mollis L.. egy óriás példányáról; Ceratophyllum Pentacanthum stb. Herbariumát leirta dr. Kanitz, Collectiones Plantarum, e quibus Herbarium Dris Lud. Haynald coaluit cimü művében (Kolozsvár 1884). Az akadémiában Fraknói Vilmos tartott fölötte emlékbeszédet (1893 okt. 30). V. ö. Zelliger Alajos, Egyházi irók csarnoka.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is