Haynau rémuralma
Az 1848-1849-es szabadságharcot lezáró világosi fegyverletételt (1849. aug. 13.) követő egyéves időszak. Julius Haynau
táborszernagyot a bécsi kormány teljhatalmú megbízottjává nevezték ki, legfőbb feladatául a "rendcsinálást" jelölve meg.
1849. okt. 6-án (a nagy bécsi forradalomi megmozdulás évfordulóján) Pesten kivégezték gr. Batthyány Lajos volt
miniszterelnököt, Aradon a honvédsereg 13 tábornokát (aradi vértanúk). Még október folyamán a terror áldozata lett
Csányi László közlekedésügyi miniszter, Kazinczy Lajos tábornok - Kazinczy Ferenc fia - és még sokan mások. Közel
120, ítélet alapján kivégzettről tudunk, de ennél lényegesen nagyobb volt az ítélet nélkül felkoncoltak száma.
Megközelítően 1200 elítéltet zártak fegyházba, és a volt honvédeket tízezrével vitték kényszersorozottként külföldre. Az
ország lakosságán dermedt félelem lett úrrá. A nemzetközi felháborodás, valamint a katonai és civil hatóságok szűntelen
viszálya 1850 nyarán Haynau elmozdításához, a rémuralom végéhez vezetett.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|