Házadó

Tárgya a lakóház. Az adóztatás módja a ház használati módja szerint kétféle. Vagy a tulajdonos maga lakik benne, vagy pedig bérbe van adva; az előbbi esetben a ház használati értéke, az utóbbiban a bérjövedelem szolgál alapul, ennek megfelelően a H. vagy házosztály-adó v. házbéradó. A H. behozatott nálunk az 1850 márc. 4. nyiltparanccsal. Egyéb törvények, melyek a H.-ra vonatkoznak a következők: 1868. XXII., 1870. LI., 1873. VI., 1875. XXIII., 1883. XLVI., 1886. XXV. Házbéradó alá esik: 1. oly ház, lakrész, szoba v. bolt és a háznak minden oly helyisége, mely tényleg bérbe van adva, különbség nélkül, mindenütt a tiszta bérjövedelem alapján; 2. azon városokban és községekben, hol a tényleg bérbeadott lakrészek száma legalább felét képezi a létező lakrészek összes számának, a ki nem bérelt épületek is házbéradó alá vonandók, a tényleg kibéreltekkel való összehasonlítás utján megbecsült tiszta jövedelem alapján. Ha valamely általános házbéradó alá eső helységben valamely ház két éven át üresen áll, házosztályadót fizet. A háznak nyers jövedelmét képezi: 1. a szoros értelemben vett lakbér; 2. azon összegek, melyeket a bérlő a bérbeadónak vizvezeték, éjjeli világítás, szemétkihordás és más ilynemü mellékköltségek cimén fizet és esetleg 3. azon összegek, melyeket a bérlő a bérbevett ház vagy lakrészek állandó átalakításának vagy jobbkarba helyezésének költsége fejében a bérbeadó beleegyezésével sajátjából előlegezett oly feltétel alatt, hogy ezen költség visszatérítéséig készpénzben aránylag csekélyebb összegü lakbért tartozzék fizetni. Ha a lakás butorzattal vagy kerttel adatott bérbe, nyers jövedelemnek azon összeg vétetik, mely a butorzat vagy kert bérértékének levonása után fenmarad. A házak nyers jövedelméből épületfentartási költségek és értéktörlesztés fejében bizonyos összeg leszámítandó, még pedig minden 100 frt után: 1. Budapest fővárosban, az ó-budai rész kivételével, 20 frt; 1. a főváros ó-budai részén és mindazon helységekben, melyek az általános házbéradó alá esnek, 25 frt; 3. másutt mindenütt, hol házbéradó nincs, 30 frt. A fenmaradó összeg képezi a házak tiszta jövedelmét és az adó-alapot, melyre az adóláb alkalmaztatik. Mig tehát más adónemeknél az állam nem veszi figyelembe az amortizácionális költségeket, itt ellenkezőleg jár el, s hogy kisebb községekben nagyobb levonást engedélyez, ez onnan van, mert a viskóknak fentartási költségei aránylag nagyobbak, mint egy palotáé, mely a nagy városokban van. Az adóláb 3-féle: 1. Budapest fővárosban, az óbudai rész kivételével, a tiszta hozadék 22 %-a; 2. Budapest főváros óbudai részén és az általános házbéradó alá eső minden városban és községben 20 %; 3. másutt 16 % fizetendőő házbéradóul. A házosztályadó a ház közvetlen használatának megadóztatása; nehéz a használat értékének megállapítása. Nálunk két szempontot érvényesítenek, u. m. a község nagyságát, forgalmi, politikai jellegét s a lakrészek számát. Házosztályadó alá esnek: a tényleg ki nem bérelt lakrészek mindazon városokban és községekben, melyek nem esnek házbéradó alá, tehát ahol a tényleg bérbeadott lakrészek száma kevesebb a lakrészek összes számának felénél. A házadó ezen osztályozás alapján a községek nagysága szerint 3 fokozatban vettetik ki. Az első, legalacsonyabban megadóztatott csoportba tartoznak azon kis- és nagyközségek, melyekben az összes lakrészeknek ¹/₃-a sincs bérbeadva. A második csoportba azon rendezett tanácsu és szab. kir. városok tartoznak, melyek nem törvényhatóságiak s amelyekben az összes lakrészek ¹/₃-a sincs bérbeadva. A harmadik, legerősebben megadóztatott csoportba tartoznak azon községek és városok, melyekben a létező lakrészek ¹/₃-a bérbe van adva és azután a törvényhatósági városok mind, akár van lakrészeiknek ¹/₃-a bérbeadva, akár nincsen.

Ha a házosztályadó alá eső községben valamely háznak csak egy része van bérbeadva, azon rész házbéradót fizet, a többi meg osztályadót. Olyan házak, melyek nyitott helyiséggel (mészárszékkel, bolttal, kávéházzal, korcsmával) birnak, a kiszámított adón felül az első kategoriáju helységekben 1 frtot, a 2-hoz tartozókban 2 frtot s a 3-hoz tartozókban 3 frtot fizetnek minden nyitott lakrészért. Olyan házak, melyek a városon vagy községen kivül, de annak határában fekszenek, rendszerint ugyanazon foku házbér- vagy osztályadó alá esnek, mint amely alá azon város vagy helység többi házai tartoznak. Kivétetnek e szabály alól s a házosztályadó I. fokozata szerint vétetnek adó alá azon házak, melyek a várostól vagy helységtől, melyhez tartoznak, egy kilométernél távolabb fekszenek, ha nyaralókul nem használtatnak, sem bérbe nem adatnak. A házosztályadónál az épület lakatlan v. használatlan volta nem tesz különbséget, mint a házbéradónál. Mind a házbér-, mind a házosztályadónak 70 %-a állami adónak, 30 %-a meg földtehermentesítési járuléknak vétetik. A házadó kivetését a községi közegek eszközlik s e kivetés 3 évre érvényes s alapját e 3 évi időszakot megelőző évre megállapított bérjövedelem, illetőleg osztályozás képezi. Hogy a kivetés eszközölhető legyen, a kötelezettek és az adótárgyak minden 3-ik évben összeiratnak. Lakásüresedés esetén házbéradó-leirásnak van helye, de a házosztályadót természetesen ilyenkor is fizetni kell. Ha a ház elemi csapás vagy teljes lebontás folytán megsemmisül, az adótárgy megszünésének napjától fizetendő adó szintén leiratik. A házadó alóli mentességek részint állandók, ha az illető épület közcélra szolgál, vagy pedig megadóztatása más adónemnél könnyebben vihető keresztül, miután önállóan megállapítani hozadékát nem lehet (p. egy gyárépület); részint pedig ideiglenesek, midőn az állam uj adótárgyakat akar nyerni, valamely városnak emelkedését kivánja előmozdítani stb. Az 1868. XXII. t.-c. 2. §-a mondja: házadó alá egyáltalán nem tartoznak: a) isteni tiszteletre szánt épületek, b) a királyi udvar palotái és lakházai, c) államépületek és kormányépületek, ide nem értve az államnak mint jószágok birtokosának magánjogi cimen birt épületeit, d) országházak, e) megyeházak, f) községházak, dolgozóházak és fegyintézetek, g) állami, törvényhatósági és községi hivatalos helyiségek, h) tudományos akadémiák, muzeumok, egyetemek, nyilvános tanintézetek, iskolák; e) lelkészi és tanítói lakások, j) katonai laktanyák, k) gazdasági épületek, l) kórházak, szegénysorsu tanítók és szegények ellátására szánt épületek, m) kolduló szerzetesek kolostorai, mennyiben mindezek a kérdéses célra kirendelve vagy más célokra bérbeadva nincsenek, n) halottas házak. Az ideiglenes adómentességek a következők: Tizévi adómentességnek van helye, ha olyan helyen, ahol előbb épület nem létezett, uj ház építtetik, vagy ha valamely fennálló épület előbb beépítve még nem volt területen eszközlött építkezéssel vagy toldással, vagy előbb nem létezett emelet felépítésével olyan gyarapodást nyer, hogy ez által uj adótárgy keletkezik, ezen utóbbi esetben azon ujonnan keletkezett adótárgyra való szorítással. Nyolcévi adómentesség adatik akkor, ha előbb fennállott, de a föld szineig lebontott épület helyébe, a falak v. falrészek felhasználása nélkül uj épület állíttatik. Ez később változást szenvedett. Most az adómentesség tartama 3-féle. Budapesten uj épületeknél és toldaléképítéseknél 15, lerombolt házak ujból felépítésénél 12 év. A legkisebb községekben: az uj épületeknél és épülettoldalékoknál 10, lerombolt házak ujraépítésénél 8, végre a közép helyen álló községekben uj épületeknél és toldaléképítkezéseknél 12, lerombolt házak felépítésénél 10 év. Ideiglenes mentességeket adnak még ezenkivül egyes törvények. Az 1870. XXII. t.-c. a Duna két partján, az 1871. XLII. t.-c. a nagy köruton, sugáruton és kiágazásain emelt épületekre ad 15 évig teljes és 15 évig részleges mentességet; az 1875. IV. t.-c. 25, illetőleg 20 évre terjeszti ezt ki. Az 1879. XLII., 1880. LXV., 1881. XXXVI. t.-c. kiterjeszti e mentességeket, 1875. XXXIV. t.-c. a nemzeti szinház bérházára, az 1879. XLII. az előbb adott mentességeket meghosszabítja 1891-ig, az 1881. XXXVI. t.-c. Budára, az 1882. VIII. és végre az 1884. XVIII. t.-c. a Duna mindkét partjára. Egyéb adómentességek: Szeged javára az 1879-iki árviz alkalmával az 1880. XVIII. t.-c.-ben foglaltatik, a földrengéstől sujtott Zágrábra nézve az 1881. IX. t.-c., Fiumére az 1884. XXII. t.-c., végre az 1876. XIV. t.-c. egészségügyi törvényben a gyógyfürdőhelyeken épített házaknak 20 évi adómentesség adatik. A házadó jövedelme az 1893. zárszámadások szerint 11434612 frt 97¹/₂ kr.

A külföldi államokban is létezik a H. Ausztriában a H. ugyanazon rendszere van mint nálunk, házbéradó és házosztályadó többnyire ugyanezen elvekkel; az adóláb a házbéradónál a tiszta jövedelem 20, illetőleg 26²/₃ %-a; a házosztályadó tételei különbözők. A francia H.-t l. Ajtó- és ablakadó alatt. Angliában a házadó (inhabited houses tax) az income tax (l. o.) részét teszi. Az angol H. inkább egy a vagyonosabb osztályt terhelő kiegészítő adó. Oroszországban a H. a haszonérték 4 %-át teszi lakházaknál, 2 %-át üzleti célokra szolgálóknál.

Forrás: Pallas Nagylexikon