Házasságtörés
(adulterium; violatio matrimonii), a házassági hűségnek
házasságon kivüli elhálás általi szándékos megsértése. A római jog csak a
férjenk tulajdonította a jus thori-t, aminél fogva H.-t csak a nő követhetett
el. Ugyanigy régibb hazai törvényeink, amelyek csak a parázna nő büntetéséről
intézkednek. Jelesül Szent László I. 13. 20; Kálmán II. 8; amiért Vuchetich
tanítása szerint H. büntetőjogi értelemben másnak nejével való nemi közösülés
(adulterium est concubitus cum alterius uxori). A kánoni jog az ellenkező elvet
emelte érvényre. «Eadem a viro, quae ab uxore debetur castimonia», «Quod non
licet foeminis, non licet viris»m «Christiana religio adulterium in utroque
sexu pari ratione condemnat». Uganezt követte a német közösjog s az ujabb
jogfelfogás alapján az ujabb törvényhozások kivétel nélkül; amiért a magyar
btkvnek 246. §-át, mely a H. fogalmát meg nem határozza, tehát azt a nő által
elkövetett hűségszegésre nem szorítja, ily értelemben kell magyarázni. A
súlyosabb következmények, melyekkel a nő ballépése kézzelfoghatóan jár, mert a
családi vagyonjogok sérelmét is eredményezheti, indokolhatnak súlyosabb
beszámítást, de nem indokolhatják a jog- és kötelességegyenlőségnek mellőzését,
mihelyt a modern felfogással elismerjük, hogy a H. lényege a házassági hűségnek
megsértése. Szent László I. 13. szerint a férj hűtlenségen kapott nejét
szabadon megölhette, a törvény szavai szerint: «Deo de se rationem reddat», ha
pedig feljelentette, a bünösnek talált nő egyházi fenyítékkel (poenitentia)
volt sujtandó, a fenyíték végrehajtása után a férj nejét visszavehette,
ellenkező esetben egyik fél sem léphetett, a másiknak életében, ujabb
házasságra, «quamdia ambo vixerint, innupti permaneant» (u. o. 20). Ezt az
utóbbi intézkedést ismétli Kálmán II. 8. A H. K. I. R. 105. cime szerint a
hűséget megszegett nő, ha erre elválás következik, hitbérét veszti, tehát nem
akkor, ha a férj megbocsátott s a házassági közösséget folytatja. Ez a felfogás
a btkv-ben is érvényesült, amennyiben a H. csak az alatt a feltétel alatt
(büntetendőség objektiv feltétele) büntetendő, ha amiatt a házasság felbontás
v. az elválás jogérvényes itélet által kimondatott. A hitbér elvesztésén felül
a H. törvényes büntetése a H. K. idézett helye szerint a halál volt, mely
helyébe későbben a biró bölcs belátása szerint megállapítandó szabadságvesztés
büntetés lépett. A btkv. 246. §-a szerint a H. 3 hónapig terjedhető fogházzal
büntetendő. Bünvádi eljárásnak csak a sértett fél - visszavonható -
inditványára van helye. A vétség a kir. járásbiróság hatásköréhez tartozik.
Több törvényhozásnak régibb gyakorlatunkban is érvényes azt az intézkedését,
hogy a férj az itéletileg kimondott büntetést is elengedheti, a btkv. elvi
szempontból el nem fogadta.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|