Házasságtörés

(adulterium; violatio matrimonii), a házassági hűségnek házasságon kivüli elhálás általi szándékos megsértése. A római jog csak a férjenk tulajdonította a jus thori-t, aminél fogva H.-t csak a nő követhetett el. Ugyanigy régibb hazai törvényeink, amelyek csak a parázna nő büntetéséről intézkednek. Jelesül Szent László I. 13. 20; Kálmán II. 8; amiért Vuchetich tanítása szerint H. büntetőjogi értelemben másnak nejével való nemi közösülés (adulterium est concubitus cum alterius uxori). A kánoni jog az ellenkező elvet emelte érvényre. «Eadem a viro, quae ab uxore debetur castimonia», «Quod non licet foeminis, non licet viris»m «Christiana religio adulterium in utroque sexu pari ratione condemnat». Uganezt követte a német közösjog s az ujabb jogfelfogás alapján az ujabb törvényhozások kivétel nélkül; amiért a magyar btkvnek 246. §-át, mely a H. fogalmát meg nem határozza, tehát azt a nő által elkövetett hűségszegésre nem szorítja, ily értelemben kell magyarázni. A súlyosabb következmények, melyekkel a nő ballépése kézzelfoghatóan jár, mert a családi vagyonjogok sérelmét is eredményezheti, indokolhatnak súlyosabb beszámítást, de nem indokolhatják a jog- és kötelességegyenlőségnek mellőzését, mihelyt a modern felfogással elismerjük, hogy a H. lényege a házassági hűségnek megsértése. Szent László I. 13. szerint a férj hűtlenségen kapott nejét szabadon megölhette, a törvény szavai szerint: «Deo de se rationem reddat», ha pedig feljelentette, a bünösnek talált nő egyházi fenyítékkel (poenitentia) volt sujtandó, a fenyíték végrehajtása után a férj nejét visszavehette, ellenkező esetben egyik fél sem léphetett, a másiknak életében, ujabb házasságra, «quamdia ambo vixerint, innupti permaneant» (u. o. 20). Ezt az utóbbi intézkedést ismétli Kálmán II. 8. A H. K. I. R. 105. cime szerint a hűséget megszegett nő, ha erre elválás következik, hitbérét veszti, tehát nem akkor, ha a férj megbocsátott s a házassági közösséget folytatja. Ez a felfogás a btkv-ben is érvényesült, amennyiben a H. csak az alatt a feltétel alatt (büntetendőség objektiv feltétele) büntetendő, ha amiatt a házasság felbontás v. az elválás jogérvényes itélet által kimondatott. A hitbér elvesztésén felül a H. törvényes büntetése a H. K. idézett helye szerint a halál volt, mely helyébe későbben a biró bölcs belátása szerint megállapítandó szabadságvesztés büntetés lépett. A btkv. 246. §-a szerint a H. 3 hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. Bünvádi eljárásnak csak a sértett fél - visszavonható - inditványára van helye. A vétség a kir. járásbiróság hatásköréhez tartozik. Több törvényhozásnak régibb gyakorlatunkban is érvényes azt az intézkedését, hogy a férj az itéletileg kimondott büntetést is elengedheti, a btkv. elvi szempontból el nem fogadta.

Forrás: Pallas Nagylexikon