Hebler

Mátyás, erdélyi ág. ev. püspök, szül. Korponán Zólyommegyében, megh. Nagy-Szebenben 1571 szept. 18. 1546-tól Vittenbergában tanult, hol a magisteri cimet nyerte. Hazatérve, először lőcsei lelkész, majd 1551. a nagyszebeni iskola segédtanára lett. Ez állását 1554. a diakonusival váltotta fel. Wiener Pál püspök halála után első pappá lépett elő s midőn 1556 jun. 25. a szász és magyar lutheránusok külön szakadtak, amazoknak püspökévé választatott. Püspökségének ideje a forrongás időszaka volt. Nemsokára a reformátusokkal, azután meg az unitáriusokkal is nagy harcokat kellett vivnia. Az 1561. évi medgyesi zsinatnak az urvacsorájáról szóló hitvallását ő szerkesztette. A gyulafehérvári második hitvitán mint biró szerepelt. Munkái: Brevis Confessio, de sacra Coesia Domini Ecclarum Saxonicarum A. 1561.; Una cum judicio quatuor Academiarum Germaniae. Elleboron ad repurganda Phanaticorum quorundam spirituum capita, mely első izben 1556. jelent meg s 1560. ujra kiadták.

Forrás: Pallas Nagylexikon