Hebridák

Skócia Ny-i partjai mellett a Cantire-félszigettől a Wrath-fokig elnyuló kisebb-nagyobb részekből álló sziget-csoport. Két kisebb csoportra osztják: 1. a Western islands v. Outer Hebrides, az é. sz. 56^° 45" és 54^° 30" közt; Skóciától a 24-48 km. széles, és egyes részeiben North Minch, Little Minch és Barra Passage-nak nevezett szoros választja el. 2. H. Inner Hebrides az é. sz. 57^° 42" és 55^° 53" között. Ez utóbbiban a legnagyobb és legészakibb a Skye, Inverness grófság partja mellett; ezután D-felé sorakoznak: a Cana, Rum, Eig v. Egg szép bazaltoszlopokkal, a Muke, a Coll és Tiree, a Mull, Uva, a kis Jona igen érdekes régiségekkel, a Staffa a hires Fingal-barlanggal, Colonsay, Scarba, Jura a legnagyobb hegyekkel, Islay legtermékenyebb és ércekben leggazdagabb; a két utóbbi közt van a Coirebhreacain nevü, rendkivül veszedelmes forgó; végül Gigha, Arran és Bute. Az Outer Hebrides oly szorosan vannak egymás mellett, hogy összefüggő szigetnek látszanak és ezért Long Islandnak (Hosszu sziget) is elnevezték. Ez gnájszból áll és végtelen sok apró részre van összetördelve, «a tenger csupa szikla, a szigetek csupa tavak». A legészakibb és legnagyobb a Lewis, amelyhez sorakoznak D. felé a Pabbay, Berneray, Boreray, North Uist, Monach, Baleshare, Ronay, Grimsay, Benbecula, South Uist, Eriskay, Barra, Vatersay, Sanderay, Mingulay és Bernera. A H. nevöket állítólag a Pliniusban előforduló Hebudes rossz kiirásából kapták; régebben Innis-Gailnak is hivták; területük 7285 km². (Lewis 1938, Skye 1386, Mull 856, Islay 142, Jura 207, South Uist 329, Nort Uist 306 stb.); lakóik száma 82000, akik földművelők (crofters), halászok és állattenyésztők. Az éghajlat enyhe, de nagyon nedves. Több mint ⁷/₈-a a földnek kopár szikla és tó; alig ¹/₉ -e művelhető meg. A lakosok, akik maig is nagyobbára gael nyelven beszélnek, valószinüleg norvég származásuak. Szt. Kolumbán 565, a keresztény vallásra térítette őket és Jonán egy kolostort alapított. 1266. kerültek először a skót királyok uralma alá. 1346. egyik törzsfő függetlenekké tette őket és fölvette a Lord of Islands «a szigetek ura» cimet; függetlenségöket, illetőleg összes kiváltságaikat 1540. vesztették el. Jelenleg Inverness, Ross, Argyle és Bute grófságok közt vannak megosztva. A legnagyobb városok: Stornoway Lewison, Tobermory Mullön, Bowmore Islayn és Portree Skyeön. V. ö. Johnson, Journey to the H. (1775); Buchanan, Hebrid Isles (1883); Cumming, In the H. (1883); Report of the Crofters Commission (1884).

Forrás: Pallas Nagylexikon