Hebron

(arabul: El-Khalil), régi város Palesztinában, 35 km.-nyire Jeruzsálemtől, 853 m. magasban, egy szép völgy fenekén, amelyben állandó folyásu viz ugyan nincsen, de gazdag forrásokban, 12-14000 lak., kék pamutkelmeszövéssel, Sziriában és Egyiptomban messze ismeretes üveggyöngykészítéssel, keresett bőrgyártással, friss és szárított szőllőkereskedéssel és szőllő-szirup készítéssel. A város szük és piszkos utcákból áll; legmagasabb pontján áll legjelentékenyebb épülete, a Medsid-el-Khalil nevü mecset. Falakkal nincs körülvéve, de két végében kapuk állanak. Közelében mutatják Saul vezérének Abnernek, továbbá Izsaiás prófétának állítólagos sirját. H.-t a hagyomány földünk legrégibb városának tartja, amelyet maga Ádám alapított. Ugyancsak a hagyomány szerint a nagy mecset a Makpela-barlang fölött épült, amely Ábrahámnak, Sarahnak, Izsáknak és Jákobnak sirjait foglalta magában. Dávid királynak 7 és fél évig volt székhelye. Villibaldus a VIII. sz.-ban Castellum Aframia, Edrizi Rabr Ibrahim, Abulfeda pedig Beit Hebrun néven tesz róla említést.

Forrás: Pallas Nagylexikon