Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Heemskerk... ----

Magyar Magyar Német Német
Heemskerk... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Heemskerk

1. Egbert, az idősb, hollandi festőművész, szül. Haarlemben 1610., megh. 1680. Kitünő csataképeket festett, Brouwer és Teniers mintájára.

2. H. Egbert, az ifjabb, az előbbinek fia, szül. Haarlemben 1645., megh. Londonban 1704. Szintén festőművész, Grebber tanítványa. Korán Angliába költözött, hol nagyon megbecsülték. Teniers-féle genreképekben remekelt.

3. H. János, németalföldi költő, szül. Amsterdamban 1597., megh. u. o. 1656 febr. 27. Lejdában jogot tanult. 1624. Párisba ment rokonához, Grotius Hugóhoz, aztán Hágában, majd Angliában ügyvédkedett s 1865. Amsterdamban a magas tanács tagja lett. Költői művei: Minnekunst, Minneboei, Minnedichten, Mengeldichten (1622); Minneplicht (1625), Minnekunde, of de philosophie der liefde (1628); De verduijste Cid (1641); De ongestadige Hylas, de veranderlijke Stella, de lichtvaardige Pamphilus (1670) cimek alatt jelentek meg. Különösen hires Batavische Arcadia (1637, 10. kiad. 1871) c. könyve.

4. H. Jakab, hollandi tengerész, szül. Amsterdamban, 1567 márc. 1., elesett 1607 ápril 25. 1595. a németalföldi államok őt és Barentst kiküldték, hogy észak-keleti irányban kutassák a Khina felé vezető tengeri utat. Kétszer indult H. ezen utra. Első utjáról még ugyanazon évben kénytelen volt visszatérni. A következő évben ujra kisérletet tett, ekkor azonban majdnem szerencsétlenül járt. Az egész telet kellett neki Novaja-Zemlján tölteni, ahol legénységének nagy része, sőt Barendsz Vilmos is a nélkülözések áldozata lett. 1601-től fogva mint a németalföldi államok hajóhadának parancsnoka a portugálok ellenében szerzett diadalokat. 1603. tengernaggyá nevezték ki. Ezen minőségben Gibraltár mellett 1607 ápril 27-én diadalmaskodott a spanyolok felett. Ezt a győzelmet azonban életével fizette meg.

5. H. János, hollandi államférfiu, szül. Amsterdamban 1818. Jogi tanulmányai után szülővárosában élt mint ügyvéd. Az Egyesült-Államok belügyminisztere volt az 1866-68. években. Miután előbb a legfelső biróság tagja volt, 1874. másodizben is kinevezték miniszterré. Ebben az állásában keresztülvitte a felső oktatásra vonatkozó törvényeket. 1877. megvált a miniszterségtől, de 1883. megint tárcát vállalt és ekkor a trónörökösödési törvényt létesítette, 1887. pedig az alkotmány revizióját. 1888. nyugalomba vonult. H. a mérsékelt konzervativ párt vezére volt. Irodalmilag is működött: németalföldi tudósok és államfárfiak, Stuart Márton, Hasselt, Kempenaer életrajzait adta ki. Jogi értekezéseket is irt.

6. H. Márton, van (van Veen), németalföldi festő, szül. Heemskerckben 1498., megh. Haarlemben 1574., Scorel tanítványa volt Haarlemben, azután Rómába ment, hol főleg Michelangelo műveit tanulmányozta, 1537. visszatért Haarlembe. Jelentékenyebb művei: Krisztus a töviskoszoruval (Gent); Lukács evangelista lefesti Szűz Máriát (Haarlem) A kalvária (Gent); több képe a hágai, delfti, brüsszeli, hamburgi, berlini képtárakban stb. A budapesti országos képtárban levő képe, mely a napkeleti bölcsek imádását ábrázolja (373. sz.), tarka, modoros, nyugtalan hatásu.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is