Heeren

1. Arnold Hermann Lajos, német történetiró, szül. Arbergenben Bréma mellett 1760 okt. 25., megh. 1842 márc. 6. Brémában és Göttingában hallgatott teologiát, majd bölcseleti és történelmi tanulmányokkal foglalkozott. A tudományos világ figyelmét Menander rétor De Encomiis c. munkájának kiadása által vonta magára (Görringa 1785), majd Stobäus eklogáit adta ki 4 kötetben. Beutazta Olasz-, Franciaországot és Németalföldet s miután visszatért, a göttingai egyetemen 1794. a bölcseletnek, 1801. a történelemnek tanára lett. Később udvari és igazságügyi titkos tanácsossá nevezték ki. Főműve: Ideen über Politik, den Verkehr u. den Handel der vornehmsten Völker der Alten Welt (Göttinga 1793-96, 2 köt.; 4. kiadás 1824-25, 5 köt.). Egyéb művei: Geschichte des Studiums der klassischen Litteratur seit dem Wiederaufleben der Wissenschaften (Göttinga 1822, 2 k.); Geschichte der Staaten des Altertums (5. kiad. 1828); Geschichte des europäischen Staatensystems (5. kiad. 1830). Történeti dolgozatai 1821-26-ig jelentek meg 15 kötetben. Ukerttel együtt 1829. a maig is virágzó Európai államok története c. vállalatot alapította meg. Életrajzát Müller János, Spittler és Heyne Chr. Gottl. irták meg.

2. H. Frigyes, német kémikus, H. Arnold A. L. unokaöccse, szül. Hamburgban 1803 aug. 11., megh. 1885 máj. 2. Göttingában és Párisban tanult, aztán testvéreivel stearingyertyagyárat alapított, melyet utóbb szappangyárával egészített ki. 1831. a hannoveri magasabb ipariskola (a mai technikai főiskola) tanítója lett. Ő találta fel a tej zsirtartalmának meghatározására használt pioszkóp nevü készüléket. Karmarschsal együtt a Technisches Wörterbuchot adta ki: Ures, Dictionary of arts etc. szabad átdolgozásakép (Prága 1841-44; 3. kiad. 11. köt., 1874-92).

Forrás: Pallas Nagylexikon