Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hegyalja... ----

Magyar Magyar Német Német
Hegyalja... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hegyalja

1. Tokaji H., az eperjes-tokaji trachithegységnek (l. o.) déli tagja, mely a Bósva völgyétől D-re, a Hernád és Bodrog közt Tarcalig és Monokig terül el, szorosabb értelemben azonban csak e hegycsoportnak bortermeléséről hires K-i és D-i lejtőit foglalja magában. A hegycsoportot a Bósva és Csenkő patakok közti telkibányai hágó (349 m.) kapcsolja az eperjes-tokaji hegység középső tagjához. A hágótól a hegycsoport főgerince eleintén D-felé csap, azután derékszög alatt K-felé bocsát egy jelentékenyebb ágat, mely a Gergely-hegyben (787 m.) éri el legnagyobb magasságát. Innen ismét D-felé huzódik a főgerinc, s e két láncolat oldalágai egyrészt a Hernád, másrészt a Bodrog völgyei felé ágaznak ki. A tulajdonképeni H.-t a keleti és déli oldalágak végnyulványai alkotják, melyek eszerint nem képeznek összefüggő láncolatot, hanem egymástól völgyek által elválasztott mellékágakból állanak, melyek a jóval odább É-on emelkedő főláncból indulnak ki; a tulajdonképeni H. eszerint a Bodrog jobbpartját szegélyező hegycsoportozat, melynek iránya ÉK-DNy-i, a következő nevezetesebb kiemelkedésekkel: Magashegy (510 m.) és Sátorhegy (461 m.) Sátoralja-Ujhely mellett, Királyhegy (316 m.) Sárospatak fölött, Hideghegy (327 m.), Várhegytető (383 m.), Tolcsvai-hegy (428 m.) Tolcsva mellett, Cigányhegy (75 m.) Mád közelében, Hollóstető (531 m.) Tállya fölött, Krakóhegy (404 m.) Abauj-Szántó fölött, Monoki-hegy (310 m.) Monok mellett, végül a különálló Tokaji-hegy (516 m.) a Tisza mellett, mely a H.-nak messziről feltünő D-i sarokbástyáját képezi. Ezen hegycsoportozat geologiai szerkezeténél fogva (tiszta trachitképződmény) jellegzetes kúpokból áll, melyeknek némelyike (Tokaji-hegy, Sátorhegy) tipikus kifejlődésü s egészen különálló. A hegység magvát képező szürke trachiton kivül helyenként a zöldkő-trachit merül fel, D-en pedig a riolit-képeletek uralkodnak, melyek a trachit-magot egészen eltakarják. A H.-i szőllők majdnem kizárólag a rioliton állottak s a legjobb bor azon termett. A trachittömegre az alacsonyabb fekvésü helyen harmadkori üledékek rakódtak s ezeket fiatalabb képződmények takarják. A hegységben fakadó patakok egyike sem jelentékeny; legnagyobb a Tolcsvai-patak és a Szerencspatak vagy Hejce. A hegység magasabb részeit erdők borítják, a Hernád és Bodrog völgyére néző lejtőket azonban a szőllők szakadatlan öve diszítette, mely a hegységet Ny-, D- és K-felől mintegy 80 km. hosszban s egészen 5 km.-ig terjedő szélességben szegélyezte. E szegély aljában a népes s bortermelésüknél fogva azelőtt vagyonos községek egész sorozata fekszik, mint a K-i oldalon Sátoralja-Ujhely, Sáros-Nagypatak, Bodrog-Olaszi, Tolcsva, Olasz-Liszka, Vámos-Ujfalu, Erdőbénye, Mád, Tarcal, Tokaj, Szerencs, Mező-Zombor, Monok, Tállya, Golop és Abauj-Szántó stb. A hajdan világhirü H.-i bortermelést a filloxera ma már majdnem teljesen tönkretette; a H. aljában elterülő 15 község szőllőterülete 1882. még 7760 ha. volt, ma már csak 1239 ha. s a még meglevő szőllők is sok helyütt csak a legsilányabb bort termik. Zemplén vármegyében Tokaj, Tállya, Tarcal, Tolcsva, Vámos-Ujfalu, Zombor, Szerencs, Monok, Golop szőllőterülete teljesen elpusztult s hasonlókép Abauj-Torna vármegyében Abauj-Szántó, Bodókő-Ujfalu stb. A H.-án a szüret rendesen október végén vette kezdetét s az átlagos évi termés 100000 hliternél több volt. Az utolsó évtizedben a hajdan nagymérvü külföldi kivitel a gyakori borhamisítások folytán tetemesen csökkent, az utolsó években pedig a filloxera majdnem teljesen tönkretette a szőllőművelést és bortermelést. (Egész Zemplén vármegyében volt 1882. még 11012 ha. szőllőterület, 1892. csak 3778 ha.; Abauj-Torna vármegyében volt 1882. még 4448 ha. szőllőterület, 1892. csak 953 ha.)

2. Erdélyi H., Alsó-Fehér vármegyében, a Maros jobbpartján, Nagy-Enyed és Sárd közt elterülő dombvidék, mely jeles bortermeléséről ismeretes; különösen ismeretes a celnai bor.

3. Aradi H., l. Arad-Hegyalja.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is