Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hegyes-Dróc... ----

Magyar Magyar Német Német
Hegyes-Dróc... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hegyes-Drócsa

a Biharhegység Fehér-Kőrös és Maros közötti D-i szakaszának legnyugatibb tagja, Arad vármegyében, a Maros és Fehér-Kőrös völgyei között. A hegység főgerince egészben véve a Maros folyóval párhuzamosan huzódik Ny-ról K-felé s Hunyadmegye határán, a zámi és kazanesdi völgyek által jelölt horpadáson túl az Erdélyi Érchegységhez csatlakozik. Három szakaszra osztható: a Hegyes, a Drócsa és a Pietrósza szakaszára. A hegység Ny-felől egy a főgerincre derékszög alatt álló harántlánccal közvetetlenül és hirtelenül (minden elődomb nélkül) emelkedik a 115-120 m. magas alföldtől közel 600 m. magasságig s itt jelentékenyebb emelkedések a Kecskés (471 m.), Magura (479 m.), Hidegkút (573 m.) és Kukurbeta (496 m.). Ezen csak két helyen lehajló, egyébként összefüggő gerinchez, melyet korábbi szőllőbősége miatt Aradi Hegyaljának neveznek, a Hidegkútnál csatlakozik a H. főgerince, mely kisebb-nagyobb kanyargásokkal, egészben véve K-i irányban csap s Ny-i szakaszában a Hegyesben (800 m.), középső szakaszában a Drócsában (837 m.), keleti tájában a Pietra alba (816 m.) és Pietrosza (695 m.) csúcsokban kulminál. Ezen egyenes vonalban 75 km., kanyargásaival mintegy 85 km. hosszu gerincet több helyen mély nyergek rovátolják, melyeken át azonban csak egy helyen, közvetlenül a Drócsa mellett (550 m. magasságban) vezet járható közlekedési út (a Szlatinai-völgyből a Gurahoncra). A H., mely Ny-i részében csak 15-20 km. széles, középső és K-i szakaszában 25-30 km.-nyire szélesedik és főgerincéről É. és D-felé igen hosszu, s mélyen bevágódó nagy völgyek nyilnak a Fehér-Kőrös és Maros alacsony fekvésü (140-150 m.) völgylapályra. Ezek közül a legnagyobb a Csiger (l. o.) völgye, mely ÉNy-felé nyilik. Geologiai szerkezete szerint a H. tulnyomóan kristályos kőzetekből, u. m. a phyllit sokféle változatából, alárendelten quarcitpadokból és kristályos szemcsés-palás mészkőtelepekből, közepe táján kiterjedt krétakorbeli képződményekből épült fel, melyekre különösen a Fehér-Kőrös völgye felé harmadkori lerakódások települnek, mig D-felé a hegység geologiai alkata átcsap a Maros balpartjára, hozzáfüzve a H.-hoz a lippai hegyeket és a Marosment-dombvidéket, melyet a Maros lippa-sólymosi szorosa által a hegységtől elvágott. Az eruptiv kőzetek közül a diorit, granitit és diabas lép fel nagyobb kiterjedésben. A H. túlnyomóan erdős, Ny-i s részben D-i és É-i lejtőit azelőtt kitünő szőllők foglalták el (Paulis, Ménes, Gyorok, Világos, Magyarát), melyek a filloxera pusztításai folytán nagyobbára elpusztultak (1882. 6242 ha. szőllőterület volt Aradmegyében, 1892. csak 3080 ha.) s most kopáron maradtak. A Maros mentén sürüen követik egymást a községek s az Aradi-Hegyalja Ny-i tövét a községek szakadatlan láncolata s a szőllőkben a présházak ezrei szegélyezték. A hegység nagy völgyeiben is nagyobb számmal vannak községek s a Drócsa alatt fekvő szlatini nagy (Munk-féle) gőzfürésztelepre vasuti szárnyvonal is vezet a m. á. arad-piskii vonalának tótváradi állomásáról. A Körös völgyében a vasut Gurahoncig hatol a hegység belsejébe. A hegységben némi bányászat is folyik, ugymint Aranyág és Dud határában rézércekre, Tauc mellett vasércekre. Azonkivül több helyen (Milova) jó építőkövet fejtenek. A nagy famennyiség feldolgozására több helyen (Szlatina, Madrizest, Aranyág stb.) gőzfürészek vannak.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is