Hegyes

1. Kis-H., nagyközség Bács-Bodrog-vmegye topolyai j.-ában, (1891) 976 házzal és 5559 lak. (közte 5278 magyar s 247 német), vasuti állomással s 8120 hektárnyi termékeny határral. H. határában 1849 jul. 13. ütközet volt Guyon és Jellasics közt. A magyar sereg a szt. tamási mocsarakat tápláló Barra patak mellett, mely a Telecskai dombokat ketté szakítva, Szeghegytől Feketehegy felé folyik, foglalt állást. Jellasics jul. 13. éjjelén Verbász felől H. felé közeledett, azt hitte, meg fogja lepni a magyar tábort. Csalódott. A magyar sereg már várta érkezését. Cspataink felálltása nagyon ügyes volt. A Barra-patakkal hegyesszöget képező országuton H. felé haladó császári seregnek jobbszárnya hátába esett a Feketehegy felé felállított csapataink balszárnyának. Midőn Jellasics H.-t megközelíté, az egész magyar sereg egyszerre kezdi meg a támadást, s a balszárnyon felállított lovasságunk és gyalogságunk együttes támadásával visszaveri az ellenség jobbszárnyát, mely csak futással menekülhetett meg. Midőn Jellasics serege jobbszárnyának visszavonulását észreveszi, ennek erősítésére rendeli a balszárnyon lévő Ottingert s maga is odamegy. Ekkor meg Guyon vezérlete alatt tör a magyar sereg az ellenség meggyengült balszárnyára, minek természetes következménye volt az egész ellenséges vonalnak visszavonulása, mi Verbász felé csakugyan meg is történt. V. ö. Horvát M., M. függetlenségi harc, III. r. - 2. Tisza-H., nagyközség Torontál vármegye nagykikindai j.-ában, (1891) 2823 szerb lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 3. H., a Hegyes-Drócsa hegység Ny-i részének, a H. csoportjának legmagasabb csúcsa (800 m.), mely Arad vármegyében Milova és Aranyág közt emelkedik, nagyrészt erdők által borítva.

Forrás: Pallas Nagylexikon