Hegyi-kristály

szintelen, legtöbbször átlátszó, viztiszta quarckristály, mely rendesen csoportokban terem bányák falain, üregeiben, hasadékaiban s pedig különféle nagyságban. Bányavirágnak is mondják, bár sokkal használtabb név a H., mely a német Bergkrystall-nak fordítása. Vonatkozik pedig a név arra, hogy régebben a kristályt általában a viztiszta, jéghez hasonló quarcra vonatkoztatták, mint aminő a H. gyakran szokott lenni. A hegyi szó pedig azt jelenti, hogy hegyen terem. Nálunk alig van bányahely, hol H.-t ne találnának; szépek kerülnek Selmecről, Kapnikról. A legszebbek és a legnagyobbak a svájci, további a dauphinei, a tiroli s a Salzburgi-Alpokból valók. Gyönyörü, viztiszta H.-t találni néha a carrarai mnárványban benőve. Egészen viztiszták, teljesen átlátszók és sokszor tartalmaznak vizcseppeket meg folyós szénsavat is bezárva a Braziliából valók. A berni Oberland u. n. Zvikenstockján 1735. talált «kristálypincéből» vagy 1000 mázsa H. került elő. Egy méternél magasabb és 400 kg-nál súlyosabb H.-t is találtak már. Madagaszkár szigetéről régebben 8 m. kerületü kristályokat is hoztak. A régi időben igen kedvelt drágakő volt, továbbá serlegeket, kancsókat, vázákat, tálcákat, csészéket stb. köszörültek belőle. Ma leginkább pápaszemeket köszörülnek belőle, továbbá finom vegyi mérlegekhez támasztóul használják, meg a legpontosabb súlyokat készítik belőle, azonkivül különféle drágakövek hamisítására is alkalmazzák, amikor különféle szinekre festik. A megmunkálásra a H.-t leginkább Braziliából hozzák. Itt-ott azonban még ma is használják harmadrendü drágakőül. A kereskedelembe a megmunkált H.-t különféle néven hozzák: mármarosi gyémánt, cseh gyémánt, okcidentális gyémánt, rajnai gyémánt. A rajnai kavics, a csehek köve megnevezések szintén H.-ra vonatkoznak. A finoman repedezett és interferenciális szineket mutató H.-t irisz-nek, irisz-kvarc-nak, szivárványos kvarc-nak mondják. Némelykor zárványok vannak benne (rutil, turmalin atb.), melyek ha finom hajszálakhoz vagy tükhöz hasonlítanak, a H.-t igen széppé teszik és nevök: hajas kövek, Venus haja, tűs kövek, szerelem nyila stb. A magyar királyi koronázási jelvények között a királyi jogar tetején egy 7 cm. vastagságu H. gömb van, melynek három oldalán sajátságos, leginkább oroszlánhoz v. kutyához hasonló állatok képe van vésve. (V. ö. Schmidt S., A drágakövek.)

Forrás: Pallas Nagylexikon