szintelen, legtöbbször átlátszó, viztiszta quarckristály,
mely rendesen csoportokban terem bányák falain, üregeiben, hasadékaiban s pedig
különféle nagyságban. Bányavirágnak is mondják, bár sokkal használtabb név a
H., mely a német Bergkrystall-nak fordítása. Vonatkozik pedig a név arra, hogy
régebben a kristályt általában a viztiszta, jéghez hasonló quarcra
vonatkoztatták, mint aminő a H. gyakran szokott lenni. A hegyi szó pedig azt
jelenti, hogy hegyen terem. Nálunk alig van bányahely, hol H.-t ne találnának;
szépek kerülnek Selmecről, Kapnikról. A legszebbek és a legnagyobbak a svájci,
további a dauphinei, a tiroli s a Salzburgi-Alpokból valók. Gyönyörü, viztiszta
H.-t találni néha a carrarai mnárványban benőve. Egészen viztiszták, teljesen
átlátszók és sokszor tartalmaznak vizcseppeket meg folyós szénsavat is bezárva
a Braziliából valók. A berni Oberland u. n. Zvikenstockján 1735. talált
«kristálypincéből» vagy 1000 mázsa H. került elő. Egy méternél magasabb és 400
kg-nál súlyosabb H.-t is találtak már. Madagaszkár szigetéről régebben 8 m.
kerületü kristályokat is hoztak. A régi időben igen kedvelt drágakő volt,
továbbá serlegeket, kancsókat, vázákat, tálcákat, csészéket stb. köszörültek
belőle. Ma leginkább pápaszemeket köszörülnek belőle, továbbá finom vegyi
mérlegekhez támasztóul használják, meg a legpontosabb súlyokat készítik belőle,
azonkivül különféle drágakövek hamisítására is alkalmazzák, amikor különféle
szinekre festik. A megmunkálásra a H.-t leginkább Braziliából hozzák. Itt-ott
azonban még ma is használják harmadrendü drágakőül. A kereskedelembe a
megmunkált H.-t különféle néven hozzák: mármarosi gyémánt, cseh gyémánt,
okcidentális gyémánt, rajnai gyémánt. A rajnai kavics, a csehek köve
megnevezések szintén H.-ra vonatkoznak. A finoman repedezett és
interferenciális szineket mutató H.-t irisz-nek, irisz-kvarc-nak, szivárványos
kvarc-nak mondják. Némelykor zárványok vannak benne (rutil, turmalin atb.),
melyek ha finom hajszálakhoz vagy tükhöz hasonlítanak, a H.-t igen széppé
teszik és nevök: hajas kövek, Venus haja, tűs kövek, szerelem nyila stb. A
magyar királyi koronázási jelvények között a királyi jogar tetején egy 7 cm.
vastagságu H. gömb van, melynek három oldalán sajátságos, leginkább oroszlánhoz
v. kutyához hasonló állatok képe van vésve. (V. ö. Schmidt S., A drágakövek.)
Forrás: Pallas Nagylexikon