Heidegger

1. János Henrik svájci református teologus, szül. Bärentschweilban, a zürichi kontonban, 1633 julius 1., meghalt Zürichben 1698 jan. 18. Heidelbergában s Zürichben volt tanár. Ő volt egyik szerzője a Helvét egyességc. iratnak (l. Consensus), melyben a kálvini eleve elrendelési tant Amirault ellen védelmezte; a lutheri egyházzal való egyesülés utját Manducatio in viam concordiae Protestantium ecclesiasticae és Demonstratio de augustanae confes. cum fide ref. consensu (1644) c. műveivel egyengette. A katolikus egyházzal szenvedélyes harcot folytatott. E nemben kiválóbb művei: De fide decretorum concilii Trident. quaestiones, és Anatome concilii Tridentini (1672); Historia papatus... (1684). A vallásukért üldözötteknek és menekülteknek meleg keblü pártfogója volt, különösen pedig a nápolyi gályákra hurcolt magyar protestáns lelkészek kiszabadítása érdekében nagy és sikeres tevékenységet fejtett ki.

2. H. Károly Vilmos Heideck bárója, német államférfi és festő, szül. Saaralbenben, Lotaringiában 1788 dec. 6., megh. Münchenben 1861 febr. 21. Zürichben Meyer és Gassner Konrád vezetése alatt a festészetet kezdte tanulni, 1801. a müncheni katonai akadémiában lépett be, de művészeti tanulmányait sem hanyagolta el. 1805. belépett a bajor hadseregbe. 1826. mint táborkari alezredes Görögországba ment és oly szerencsével működött, hogy a damalai nemzeti gyülekezet görög állampolgárnak választotta meg, Kapo d"Istrias elnök pedig először Nauplia parancsnokává, majd Argosz katonai kormányzójává nevezte ki. 1829. kilépett a görög hadseregből, visszatért Münchenbe, hol ezredes, majd az ingolstadti várépítő-bizottság tagja lett. Mikor Ottó bajor herceg elfoglalta a görög királyi széket, H. vele ment, tábornok és a király kiskorusága alatt kormányzó lett. 1835-ben visszatért Münchenbe, ahol 1844. a bárói rangra emelkedett. Festményei közül említésre méltó a müncheni gliptotékában Helios négyes fogata.

Forrás: Pallas Nagylexikon