Heigel

1. Károly, német költő, szül. Münchenben 1835 márc. 25. Előbb könyvtáros volt, majd a berlini Bazar szerkesztője; 1876 óta felváltva Olaszországban, Dél-Triolban és Münchenben él, ahol egy ideig II. Lajos bajor király szármára irt és vezette az ő külön előadásait. Művei: Bar Kochba, der letzte Judenkönig (éposz, 1857); Walpurg (1859); Wo? (1865); Angenommen (vigjáték, 1865); Es regnet (1868); Ohne Gewissen (1871); Benedictus (1875). Több elbeszélésén kivül még a következő drámai műveket is irta: Marfa; Dei Freunde; Vor 100 Jahren; Josephine Bonaparte; Die schöne Zarin stb. Végül megirta Stieler Károly költő (1890) és II. Lajos bajor király életrajzát (1892).

2. H. Károly Tivadar, német történetiró, szül, Münchenben 1842 aug. 23. Tanulmányait a müncheni egyetemen végezte. 1872. a bajor országos levéltárnál nyert alkalmazást. 1873. a müncheni egyetem docense, 1879. rendkivüli tanára, 1883. a műegyetem, 1884. pedig az egyetem rendes tanára és a történelmi szeminárium vezetője. Művei: Der Übergang des Herzogtums Bayern von Heinrich em Löwen auf Otto von Wittelsbach (Stuttgart 1867); II. Lajos megbizásából megirta I. Lajos bajor királynak kitünő életrajzát (Lipcse 1872); Der österreichische Erbfolgestreit und die Kaiserwahl Karls VII. (Nördlingen 1877); Die deutschen Kaiser (Stuttgart 1880); Neue historische Vorträge und Aufsätze (u. o. 1883); Quellen und Abhandlungen zur neuern Geschichte Bayesrns (u. o. 1884); Vorträge und Aufsätze aus der neuern Gesch. (1886); Die Memoiren des bayr. Ministers Grafen Montgelas (1886); Vorträge und Studien, 3. Folge (1887); Quellen und Abhandlungen zur neueren Geschichte Bayerns (2 kötet, 1889-90); Essays (1892); Hazai történetünket érdekli a müncheni akadémia értekezései között (1885) megjelent dolgozata: Die Beziehungen des Kurfürsten Max Emanuel von Bayern zu Franz Rákóczy I.

Forrás: Pallas Nagylexikon