Heinse

János Jakab Vilmos, német iró, szül. Langenwiesenben 1749 febr. 16., megh. Aschaffenburgban 1813 jun. 22. Jenában taulta a jogot s a régi és ujabb klasszikusokat, majd Erfurtba ment, hol Wielanddal ismerkedett meg. Azután egy ideig kalandos életet folytatott, házitanító volt Quedlinburgban, tartózkodott Gleimnál Halberstadtban; később Düsseldorfba került, 1780. beutazta Svájcot, Franciaország egy részét és Olaszországot. Három év mulva ismét Düsseldorfban találjuk, majd a mainzi választó-fejedelem felolvasója, udvari tanácsos és könyvtáros lett. Két főműve: Ardinghello (1787, 2 köt., ebben a képzó- és festőművészetre vonatkozó nézeteit juttatja kifejezésre) és Hildegard von Hohenthal (1795-1796, amelyben a zenével foglalkozik). Egy harmadik regényében, Anastasiában a sakkjáték áll előtérben. Összes műveit Laube adta ki 1838., 10 kötetben. Életét és működését megirta Schober, 1892.

Forrás: Pallas Nagylexikon