1. Lőrinc, német orvos és orvostani iró, szül. majnai
Frankrurtban 1683 szept. 19., megh. 1758 ápr. 18. Orvosi tanulmányait
Giessenben, Lejdában és Amsterdamban végezvén, 1708. tudorrá avatták
Harderwykben. Az angol-hollandiai hadseregben hosszabb ideig mint katonaorvos
működött; 1709., főleg Ruy ajánlata folytán, a hadsereg főorvosa lett. 1710.
tanárságot vállalt Altdorfban. Később meghívást kapott a helmstedti sebészeti
és növénytani tanszékre. Boncolástani és sebészeti kutatásai által európai
hirnévre tett szert és őt kell a tudományos sebészet alapítójának tekinteni.
Leghiresebb művei a Chirurgie, mely angol, spanyol, francia, olasz, holland és
latin nyelven is megjelent; Compendium anatomicum (Altdorf 1717, 1719, 1727,
1732, Velence 1730, Amsterdam 1730); Chirurg.-anat. Lexikon (1753); De
cataracta, glaucomate et amaurosi (Altdorf 1712, 1720) stb.
2. H. Siegbert gróf, osztrák tábornagy, szül 1646., megh.
Kirchbergben (Stiria) 1718 febr. 22. 1683. részt vett Bécs védelmében. Ezután a
törökök elleni csatákban harcolt. Szavójai Jenő herceg vezérlete alatt 1697
szept. 11. résztvett a zentai ütközetben, melyben a császári sereg jobbszányát
vezérelete. 1703. a haditanács alelnöke lett. A következő évben az udvar H.-t
Magyarországba küldte, hogy a Rákóczi-féle felkelést a Dunántuli vidéken
elnyomja. Bruckból kiindulva, a Fertő mellékén Károlyit visszaszorította, Győrt
és Pápát bevette és azután Komáromnál átkelt a Dunán, mire Bercsényit
szorította vissza a Vág mögé. Ezek után az udvar megint Dunántulra küldte, hol
máj. 24. hajnalban Csikvárott Esterházy Antal és Babocsi hadait szétverte. H.
ezután a felgyujtott Veszprémet katonáinak martalékul hagyta, kik még a
székesegyház kincseit is elrabolták. Midőn H. Veszprémből Győr felé vonult,
Forgács Simon őt Koroncónál jun. 13. megtámadta, azonban késedelmezése folytán
csatát vesztett. Hasonlóan győzedelmeskedett H. Rákóczi fölött is dec. 26.
Mindazonáltal H., hadainak rendezetlensége miatt, a felkelőket üldözni nem volt
képes. Határtalan gőgje és büszkesége miatt a többi császári vezér sem szivelte
H.-t. 1705-ben az udvar Magyarországból visszahivta, azonban 1708. ujra
megbizást kapott, hogy a felkelők ellen harcoljon, és ekkor aug. 4. mérkőzött
meg Trencsén mellett magával Rákóczi Ferenccel, még pedig ujra győztesen.
Érsekujvárt ellenben eredmény nélkül ostromolta. Utóbb még az 1716-iki török
hadjáratban is résztvett. 1717. Győr parancsnokává nevezték ki, egy évvel
később pedig nyugalomban vonult.
Forrás: Pallas Nagylexikon