Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Heliográf... ----

Magyar Magyar Német Német
Heliográf... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Heliográf

v. Heliofotográf, oly csillagászati műszer, mellyel a nap képe fényképekkel megrögzíthető. Az ilyen H. szerkezete kétféle, t. i. vagy direkt napképet rögzítjük meg vele az objektiv gyujtópontjában (amidőn egy kis képet kapunk s azt később a laboratoriumban meg kell nagyítni), vagy pedig az objektivvel készült sugárkúp mögé egy nagyító szerkezetet iktatunk be, mely az érzékeny lemezre a nap képét nagy méretekben állítja elő. Mig az előbbi alakban a H.-nak általánosabb célja van, t. i. azzal az objektiv gyujtópontjában más égitesteket is le lehet fényképezni, addig a nagyító rendszerrel ellátott műszer csupán csak a nap lefényképezésére szorítkozik, mert a nagyító rendszer a fény iránt annyira gyengévé teszi a műszert, hogy csakis a napnak intenziv fénye képes rajta áthatolni s a lemezen a képet előidézni. A H., mellyel legtöbbnyire a második alakban találkozunk, négy főrészből áll: 1. az objektivből, 2. a nagyító szerkezetből, 3. a pillanatzáróból és 4. a kamarából. Felállítása a legkülönbözőbb; a legrendesebb alakja: egy parallaktikus távcső, melynek egyik tengelye a világtengellyel párhuzamosan áll, a másik pedig arra merőlegesen, az egyenlítő sikjában mozog.

H.-nak még más műszert is szoktak nevezni, habár ezen kifejezés éppen ugy nem illik reá mint Schöder távcsövére, mellyel a Venust észlelte. E H. nem egyéb egy közönséges távcsőnél, melynek okulár végén 2 párhuzamos rud van megerősítve, mely az okulártól bizonyos távolságban egy 40-100 cm. átmérőjü ernyőt tart, melynek az okulár felé fordított oldalan igen finom fehér papirral van bevonva. Az okulárt kissé kijebb csavarják a gyujtópontból, mig az ernyőn egy szép éles napképet kapunk, s ha az okulárban, vagy pedig az ernyőn szálak vannak feszítve (utóbbin felrajzolva), akkor a nap felületén levő tünemények helyzetét azzal meg is határozhatjuk. (Ilyen H.-k vannak: Potsdamban, Redhillben, Ó-Gyallán, a Collegio Romano csillagdáján, Palermóban, Madridban stb.)

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is