Heller Ágost

Heller Ágost, fizikus és természettudományi iró, szül. Pesten 1843 aug. 6. Miután a budai József-műegyetemen elvégezte a mérnöki tanfolyamot s ugyanott a fizikai tanszék mellett két évig mint tanársegéd működött, tanulmányainak folytatására a heidelbergai egyetemre ment, hol Kirchhoff és Helmholtz tanítványa volt. 1870 óta a budapesti II. kerületi állami főreáliskolán a fizika tanára. 1875 óta a természettudományi társulat könyvtárnoka. A magyar tudományos akadémia 1887. levelező tagnak, 1893. rendes tagnak s 1894. főkönyvtárnokának választotta meg. Számos tankönyvet és részint tudományos, részint tudományterjesztő értekezést irt. 1888. a term.- tud. társulat könyvkiadó vállalatában Az időjárás c. népszerü műve jelent meg. Főleg azonban a fizika történetéről irt nagyszabásu műveivel tünt ki. Ezek: A physika története Aristoteléstől Newtonig, pályakoszoruzott mű (kéziratban); A physika története a XIX. században (Budapest, I. köt. 1891., a II. köt. sajtó alatt); Geschichte der Physik von Aristoteles bis auf die neueste Zeit (2 kötet, Stuttgart 1882-84). H. értekezései között említjük a következőket: A hangrezgés intenzitásának méréséről (Akad. Értekez. 1870); A XIX. század physikai kutatásának mozgató eszméiről (u. o. 1888); Adalékok az anyag problemájához (u. o. 1890); Az energiatan alapjairól (u. o. 1894); Ziele u. Wege der modernen physikal. Forschung (Humboldt 1882); Aus wissenschaftilchen Grenzgebieten (u. o.); Physikal. Probleme u. Forschungen unserer Tage (Münchener Allg. Zeitung 1888); A természettudományok helyzetet az irodalomban (Athenaeum 1892); Természettudomány és philos. világnézet (u. o.) stb. E lexikon matematikai, asztronomiai és fizikai részének egyik szakszerkesztője s irója.

Forrás: Pallas Nagylexikon