Helmont
János Baptiszt, van, belga orvos és bölcsész, szül.
Brüsszelben 1577., megh. 1644 dec. 30. Orvostant és sebészetet tanul, 17 éves
korában már előadásokat tartott. Hosszabb ideig külföldön volt, beutazta
Svájcot, Olasz-, Francia- és Angliaországot. Visszatérve ugyszólván csak kémiával
foglalkozott. H. megdöntötte Galenus humoral-rendszerét s egy uj rendszert
alapított, mely valamennyi természeti jelenséget vegyi folyamatokra vezet
vissza. Fölfedezte többek közt a szénsavas ammoniakot s a gáz szót a vegyi
teminologiába behozta. Ő az első, aki Aristoteles tanaival és Valentinus és
Paracelsus nézete szerint az élet egy alaperő (archeus) és már alárendeltebb
erők kormányozzák. Művei: Ortus medicinae (Amsterdam 1648 s gyakr.) cimmel
jelentek meg. - Fia, Ferenc Merkur, szül. 1614 okt. 20., megh. Berlinben 1699.
Több teofizikai munkát irt és azonkivül a nyelv élettana és siketnémák oktatása
körül is szerzett érdemeket. V. ö. Broeckx, Le baron François Mercure van H.
(Antwerpen 1870).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|