Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Helsingfors... ----

Magyar Magyar Német Német
Helsingfors... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Helsingfors

(Helsinki), Finnországnak és Ny-land finn tartománynak fővárosa, a főkormányzónak, a császári szenátusnak, a finn országgyülésnek és a többi legfőbb hatóságoknak székhelye, a Finn-öböl D-i partján, egy félszigeten, több vasuti vonal mellett, három öböltől körülvéve, amelyek közül a K-iben a Sveaborg (l. o.) erőségekkel koszoruzott szigetcsoport van, 65,535 lak., akik közül 45,46 % svéd és 45,45% finn; mekanikai és sörgyárakkal, 1 cukor- (Toloben), 1 porcelán-, több dohány- és szeszgyárral. Az összes iprartelepek 7806 munkást foglalkoztattak és 25 millió finn márka értéket produkáltak. Az 1808 után ujra épített, egyenes és széles utcákból álló város legélénkebb utcái az esplanad (Runeberg emlékszobrával) és a Sándor-utca. Legjelentékenyebb épületei: a császári palota, az egyetem és egyetemi könyvtár épülete, a szenátus palotája, a Miklós-templom 10 m. magas sziklán, a városház és az országház, a csillagvizsgáló; a parkok: a városi (Kaisaneiemi), az Ulrikasborgprak villákkal és a tengeri fürdőintézettel, a Tölöpark (2 km.-nyire a várostól). Miként a kormánynak, ugy a finn tudományos életnek is H. a székhelye. Itt van az egyetem, amelyet 1640. Aboban alapítottak és 1827. helyezték át 43 tanárral, 59 docenssel és 1750 (köztük 56 női) immatrikulált hallgatóval, akik közt 120 teologus, 227 jogász, 145 orvosnövendék, 229 hisztorikus és filologus és 244 matematikus, illetőleg természettudományi hallgató. Az egyetemhez tartozik a különböző laboratoriumokon és gyüjteményeken kivül az egyetemi könyvtár (közel 200,000 kötet), egy nagy kórház és a botanikus kert. Van H.-nak azonkivül központi meteorologiai intézete, politechnikuma (30 tanár, 150 hallgató), több középiskolája, ipar-, kereskedelmi és mesteriskolája. A tudományos társulatok közül a jelentékenyebbek a finn tudományos társaság, a finn és svád irodalmi társaság, a finn művészegyesület az Atheneumban elhelyezett gyüjteményeivel, a földrajzi társaság stb.Több svéd és finn ujság (Nya Pressen, Uusi-Suometar stb.) itt jelenik meg. H. Nordenskjöldnek, a hires utazóank szülővárosa. A kereskedelmi forgalom szintén igen élénk; az évi forgalom értéke meghaladja évenként a 40 millió finn márkát. A főbb kiviteli cikkek: fa, olaj, halak és kézműipari áruk. Rendes gőzhajóüsszeköttetése van a közeli kikötőkön kivül Szt. Pétervárral, Stockholmmal, Stettinnel, Lübeckkel, Kopenhágával, Hamburggal, Londonnal és Hullal. H. -t 1550. mai helyétől É-ra 5 km.-nyire a Wanda torkolatánál alapították; 1642. áttették a mai helyére. 1729. megerősítették. Az orosz-svéd háborukban több izben megsarcolták és fölgyujtották. 1809. Oroszországhoz került, 1812. Finnország fővárosává, 1819. pedig a kormány székhelyévé tették.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is