Helvét hitvallás

néven két hitvallási irata is van a református egyháznak. A korábbi eredetü első helvéciai vagy más néven második Baseli htvallás (l. Baselli hitvallás). Ennél a ma már kevésbé ismert hitvallásnál sokkal nagyobb tekintélyben tartják a reformátusok a 2-ik H.-t, melyet Bullinger Henrik zürichi lelipásztor irt meg 1562. a zürichi egyház részére. Midőn pedig III. Frigyes pfalzi választó-fejedelem Bullingert (1565 nov.) felszólította, hogy a református egyház tanát a szentirássalegyezőleg olyan hitvallási okmányban mutassa fel, amelyből az 1566 márc. 23. egybehivott augsburgi birodalmi gyülésen az egész világ meghallhassa a reformátusok igazait: ekkor Bullinger ezt már megszövegezett kész iratot küldötte el a fejedelmehez, aki azt elfogadta s magáévá tette. Erre kész szivvel elfogadták azt Genf, Bern s több helvét kanton, ugy hogy 1566 márciusban Zürichben nyomtatásban is megjelent: Confessio et expositio simplex orthodoxae

Forrás: Pallas Nagylexikon