Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Helyhatóság... ----

Magyar Magyar Német Német
Helyhatóság... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Helyhatósági szabályrendeletek

v. helyhatósági statumok, a helyi önkormányzat szervei, nevezetesen képviselő testületei által, saját hatósági tárgykörükben, saját területükre alkotott közkötelező jogszabványok. H. azok is, melyeket területi (nem centralis) állami hatósági organum bocsát ki. A H.-ben, különösen ott, hol a törvényhozási és végrehajtó hatalmi központosítás nem erős, a köz- épugy mint a magánjog bőséges forrását birja. A H. az általános jogot alkotó magasabb rendü jogforrásokkal, nevezetesen a törvények és központi kormányhatóságok rendeleteinek szabályaival nem ellenkezhetnek. A H. érvényességi kellékét képezi általában az, hogy a központi kormány, vagy más magasabb rendü államhatóság által megerősíttessék, jóváhagyassék. Vajjon azután a jóváhagyás jogával biró hatóság csak jogszerüsége v. célszerüsége tekintetéből is felülvizsgálhatja-e a szabályrendeleteket, megváltoztathatja-e vagy csak megsemmisítheti, az a tételes jogokban különféleképen van megszabva, valamint azon kérdés is, van-e joga a főhatóságnak szabályrendelt alkotására utasítani az illető alsó organumokat vagy sem. A H. létesülési kellékét képezi általában az is, hogy megfelelő módon kihirdettessenek. A közigazgatási és birói hatóságokat a törvényesen alkotottH. kötelezik, de a biróságoknak ugy mint a kormányrendeleteket, ezeket is joguk van törvényes és alkotmányos alkotásuk és rendelkezéseik törvényes volta tekintetéből megvizsgálni, s azoknak alkalmazását esetinkint megtagadni. V. ö. Kolosvári Sándor dr. és Óváry Kelemen dr., A magyar törvényhatüságok jogszabályainak gyüjteménye. Kiadja a magyar akadémia (3 köt.).

Megkülönböztetendők különösen: 1. Horvát- Szlavon és Dalmátországok közgyülésein (Congregatio regnicolaris) hozott statumok. Ujabban jelesül a horvát-magyar kiegyezésről szóló 1868. XXX. t.-c. 48. §-a szerint Horvát-Szlavon- és Dalmátország a nem közös, tehát önkormányzati jog (autonomia) körébe eső ügyekben önálló törvényhozási joggal bir. A horvát országgyülés (igy kell nevezni, mert a törvény egyenesen akként nevezi, ámbár közjogilag helyesebben tartománygyülésnek kellett volna nevezni, németül nem Reichstag, hanem Landtag), tehát ezentul nem statumokat, hanem törvényeket hoz. - 2. Vármegyei statumok. Vannak példák, hogy maga az országos törvényhozás a helybeli viszonyok rendezését a megyékre bizta, p. 1608. Kor. u. XIII. a jobbágyok elbocsátását; 1723. LXVI. a cselédügyet; 1723. CIX. a tüzveszély elleni intézkedéseket; 1729. XII. a borhamisítást. - 3. A szabad kir. városok statumai, melyek a privelegiumokon alapuló partikuláris jogot fejtették ki részletesebben. Különösen fontosak a tánoki városok statumai, amelyeknek joga az u. n. tárnoki jogot (Jus tavernicale) képezni, mig a személynöki városok statumai általánosabb városi jog rendszerévé nem alakultak. - 4. A jászok és kunok három egyházkerületének joga, emlyet 1751 (márc. 5.) Mária Terézia erősített meg (Articuli Jazygum et Cumanorum, 24. cikk. Pozsonyban jelent meg 1751.), mig az 1799-iki statumokat József nádor erősítette meg (mindkettő együtt Pesten 1844. jelent meg Statuta pro judiciis Jazygum et Cumanorum cim altt). - 5. A hajduvárosok municipalis tatumai, melyeket az 1791. LXVII. t.-c. által kiküldött országos bizottmánynak nyujtottak be, de törvényhozási elintézést nem nyertek. - 6. A XVI szepesi városoknak III. Zsigmond lengyel királytól 1591. Krakóban megerősített statumaik, melyek a municipális jognak alapját képezik. - 7. Turmezőnek (Turopolye) statutarius joga. Legérdekesebbebben a 24 község lakosainak a zágrábi képtalan előtt örökbevallás alkjában történt kölcsönös testvérré fogadása 1560., mit Rudolf király 1582 márc. 8. helybenhagyott. - 8. Fiume város és kerületének I. Ferdinánd által 1529. helybenhagyott és későbbi statumai.

Erdélyben, amelynek egész joga 1526 előtt Magyarország közönséges joga irányában csak municipális jog vol, mely csak 1526. s különösen 1540 óta önálló jogrendszerré alakult, említendő: 1. a székely nemzet különös joga és 2. a szász nemzetnek különös joga. Ez utóbbiank valóságos kodifikációját képezi Ironius (l. o.) Mátyás brassói tanácsnoknak hatósági felszólításra készített munkája, melyet Statuta jurium mumicipalium Saxorum in Transylvania cim alatt Báthory István 1583 febr. 18. megerősített. - 3. Egyes megyéknek, székeknek, szabad kir. városoknak a taxás helyeknek statumai.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is