Helyi idő

(röviden helyi középidő helyett) a. m. a közép Napnak a megfigyelési hely meridiánjától számított óraszöge. A gyakorlatban legegyszerübben megállapíjuk a Nap középpontjának megmért magasságából, vagy lehtő kevés számítással a Napnak délelőtt és délután elért egyenlő, de különben tetszőleges magasságok megfigyelt időpillanatát, melyhez az efemeridákban található időegyenlítést adva, megkapjuk a közép dél pillanatát, tehát egyszersmind a megfigyelésre használt óra hibáját. A csillagász a H.-t valamely állócsillagnak észlelt delelési pillanatából vezeti le, mivel minden égitest azon csillagidőben delel, meloy rektaszcenziójával azonos. Az ily módon meghatározott időt helyi csillagidőnek neveznek, és egyszerü számítással, melynek lényege a Napnak az állócsillagok között való évi mozgásának tekintetbevétele, helyi középidőre változtatható át. Ha két helyet, A és B-t veszünk, melyek közül B nyugatra fekszik, és egy tetszőleges állócsillagot, mely A meridiánjában éppen delel, akkor A helyi csillag ideje a mondottak folytán a csillag rektaszcenziójával egyenlő. A Földenk nyugatról keletnek való egyenletes forgása által A után B meridiánjába is jut ugyanazon csillag, még pedig a nap 24 órájának annyiad része után, a hányad része az AB hosszuságkülönbség a 360°-nak. Ami a csillag deleléséről szól, az érvényes a csillgnak bármely óraszögéről is, ugy hogy mondhatjuk: két hely között időben kifejezett hosszuságkülönbség ezen két hely helyi csillagidejének különbségével azonos. És igy a husszusgámeghatározás egyszerüen a helyi (csillag) idő meghatározására van visszavezetve. Igy p. a budapesti H. 1 ó. 16 p. 15,4 mp. (a budapest-greenwichi időben kifejezett hosszkülönbsége kevesebbet mutat. Ha Greenwichből kiindulólag 15° széles övekben kelet felé haladunk tova, minden öv szélén hosszkülönbség nyilván 1 órát tesz. Ha ezen övkön belül a H.-nek megfelelő perceket megtartjuk, az egész órákat ellenben a greenxichi H.-vel emgegyezőleg választjuk, az u. n. zónaidőt nyerjük.

Forrás: Pallas Nagylexikon