Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Helyiérdekü... ----

Magyar Magyar Német Német
Helyiérdekü... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Helyiérdekü vasutak

(chemins de fer d"intér?t local, Light Pailways, Vicinal-Localbahnen.) Eleint az átmeneti és kiviteli forgalom irányai szerint óriási tőke befektetést igénylő elsőrendü vasutakat építettek. A kisebb vagyis a helyi forgalom ellátására ilyeket építeni nem lehetett, ezért a helyi közlekedés szétágazó és gyüjtő erei csak a közutak voltak. Ezek azonban különösen fejletlenségük miatt akereskedelem főfeltételeinek, a gyors és biztos közlekedésnek, nem felelvén meg, azok a vidékek, melyek igen messzi estek a fővonalaktól, csakhamar megsinylették helyzetük zárkozottságát. A kisebb helyi forgalom sem nélkülözhetvén a vasutat, minden törekvés az egyszerübb, habár kisebb teljesítő képességü, de olcsóbb vasutak létrehozására irányult. Hazánkban ennek a másodrendü vasutak építésével kivántak megfelelni, de e félrendszabály helytelensége a gömöri iparvasutak megépítésekor kitünvén, az egészen olcsó és egyszerü vasutak építését kisérlelték mg. Mielőtt a törvényhozás e téren kellően intézkedett volna, már 1867-ben tervbe vette Arad vármegye az aradborosjenői és joszáshely-borosjenői vasutat, megmutatván, miként kell olcsón és észszerüen építeni. E vasutat az 1875. XLIV. t.-c. engedélyezte, a törvényhozás azonban csak az 1880. XXX. t.-c.-kel szabályozta a H. ügyét, mely törvényt az 1888. IV. t.-.-kel egészítették ki. A H. engedélyezésének módját l. Előmunkálat és Engedélyezés. Építésüket a következő rendeletek szabályozzák: A kisajátításról szóló 1881. XLI. t.-c., az 1888. XXIV. illetve az 1878.XX. törvénnyel becikkelyezett vám- és kereskedelmi szövetség VIII. fejezetében elfogadott vasuti üzletrendtartás és üzletszabályzat. Érintik továbbá a vizjogi és közuti törvény egyes határozatai, valamint az 1883. XV. t.-c. és az 1886. XXII. t.-c., melyek a törvényhatóságok és községek hozzájárulását szabályozzák. A tervezéskor és pítéskor követendő alpelvek az 1889. kiadott 7633 sz. miniszteri rendeletben vannak egybeállítva. Az utatjárók építését a közmunka és a közlekedésügyi minisztertől 1881. kiadott 36,263 sz. rendelet szabályozza.

Műszaki szempontból véve a H. főjellege, hogy a legnagyobb sinszelvényük csak 23,6 kgr. (kivételesen egynél 25 kgr.); 10 tonnánál nagyobb tengely nyomásu lokomotivok nem használtatnak;a vonatok sebessége ritkán haladja meg a 30 km.-t; harangjelzőjük nincsen és csakis nappali forgalomra vannak berendezve, miért is az utátjárók nincsenek sorompóval lezárva és örök kisebb számban alkalmazhatók. Magas építményeik a lehetőségig kicsinyek és egyszerüek. Mind e könnyítések következtében építési költésgük is csekély, igy p. az aradi és csanádi egyesült vasutak km.-e került átlag 25,400 frtba; a szamosvölgyi vasut 23,000 forintban; a nagyvárad-belényesi 21,040 frtba; a maros-vásárhely-szászrégeni 20,920 srtba stb. Az üzletkezelésre nézve megjegyezzük hogy mig külföldön a H. kezelését gyakran bérbe adják, nálunk kevés kivétellel az államvasutak kezelik. (V. ö. Dobiecki, Helyiérdekü vasutaink alapítása, építése és üzlete. Kiadta a M. Mérnük- és Építszegylet, 1892.) Elterjedésük rohamosnak mondható, ugy hogy már 1892. összes vasutaink 30,6% volt H., számszerint volt: fővasut 8424,2 km.; H. pedig 3722,4 km. A befektetett tőke 1892-ig 115.643,761 forint, ebből törzsrészvény 45.135,400 frt, elsőbbség 74.817,700 frt. Szállítottak pályakilométerenkén 48,810 személyt és 34,833 tonna árut. Bevételük volt pályakilométerenként 2277 frt, kiadásuk pályakilométerenkén 1304 frt. V. ö. Landau G. és Walther Á., Az európai fontosabb helyiérdekü vasutak leirása (Budapest 1878).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is