KisszótárCímszavak véletlenül
|
Helymeghatározáscsillagászati értelemben valamely égi testenk vagy földfelületi pontnak az ég vagy Föld felületén képzelt koordinátarendszerhez viszonyított fekvésének megállapítása. Az égitestek H.-ában szereplő koordinátarendszer az eauatoros, a helyzet rektaszcenzió és deklináció által teljesen adott. Mivel előbbi nem egyéb, mint a csillag delelésének csillagideje, nyilvánvaló, hogy a rektaszcenzó ismeretes, ha az égi testnek meridiánátmenetét csillagászati időt mutató órán figyeljük. Mivel továbbá a ridián egyszersmind órakör és deklinációkör, világos, hogy a csillag delelési magassága egyszerüen az equator horizontfeletti magasságával + a csillag equatorfeletti magasságával egyenlő. De amaz a megfigyelési hely geográfiai szélességének 90°-ra való kiegészítője, emez a csillag deklinációja, ugy hogy ez megállapítható, mihelyt a csillag delelési magasságát megmértük. Mindkét koordináta meghatározására a meridiánkör v. dékör szolgál. Az égitestek helymeghatározását átmeneti célokra hasonló módon a horizontra vagy az ekliptikára is lehet vonatkoztatni, de a H. kész adatait (csillagkatalogusok, csillagabroszok) csak rektaszcenzióban és deklinációban szokás adni. A Föld valamelyik felületi pontjának H.-án értjük annak geográfiai szélességének és hosszuságának levezetését, mely sokféle módon törénhet. A csillagász a geográfiai szélességet majd kizárólag valamely ismert deklinációju égitest delelési magasságából határozza meg, a délkör segítségével. Az előbb mondottak szerint a geográfiai szélesség egyszerüen a csillag delelési zenittávolságának és deklinációjának összegével egyenlő. Az utazó v. hajós szintugy jár el, csakhogy égitest csanánt leginkább a Napot, műszerül a teodolitot vagy szextánst használja. Azon megfontolás, hogy a geográfiai szélesség a sarkmagassággal egyenlő, még egy egyszerü meghatározási módot ad. E szerint a geográfiai szélesség merőben a pólusnak a megfigyelő hely horizontja felett való magasságával ugyanaz. Mivel a pólus csillaggal jelölve nincs, ugy járhatunk el, hogy a pólushoz közel álló valamely csillagnak felső és alső delelési magasságát mérjük, s e két adat közepesét vesszük. Az északi féltekén lévő pólustól 11/4 °-nyira fekszik az u. n. sarkcsillag, a Ursae minoris, s ezen szerencsés körülmény folytán valamely hely geográfiai szélessége a Föld északi féltekéjén elegendő pontossággal egyszerüen a sarkcsillag egyetlenegy magasságából is vezethető le, ha hozzá csekély javítást (x=h-p cos t, x a geográfiai szélesség, h a sarkcsillag magassága, p sarktávola, 1896 elején p= 1° 14" 48" . 53, t pedig a megfigyelés idejében a sarkcsillag óraszöge, melyet csak közelítőleg kell ismerni) adunk. A geográfiai hosszuságmeghatározás (l. Helyi idő) azon megfontolásból indul ki, hogy a hosszuságkülönbség nem egyéb, mint két hely helyi csillagidejének különbsége. Ha a két hely között elektromos táviró létesíthető, a hosszuság meghatározási problémája igen egyszerü. A keleti állomás elektromos uton a nyugati állomás órájára regisztrálja valamely csillagnak meridiánátmenetét, majd a nyugati állomás ugyanazon csillag helye delelését a keleti állomás órájára. Ez már két meghatározást ad, mely független a csillagok helyzetének pontos ismeretétől és az elektromos áram tovaterjedési sebességétől. Ha a két állomás megfigyelője azután még helyet cserél, akkor az eredmény a megfigyelés ugynevezett személyi hibájától (személyes felfogás különbségétől) is független. Ennek hiján a legeyszerübb mód egy (rendesen egész sorozat)megbizható greenwichi időt mutato kronometer elvitele. Ha ezzel ismeretlen helyen meghatározzuk a helyi diőt, akkor az észlelt és leolvasott különbsége közvetlenül a helynek greenwichi hosszkülönbségét szolgáltatja. Holdfogyatkozások, a Jupiterholdak fogyatkozásai, a Holdnak csillagfödései mind oly jelenségek, melyek ugyanazon abszolut időpontban beállnak, v. legalább könnyen ugyanazon időpontra átszámíthatók és jó előre efemeridákban greenwichi idő szerint közölvék. Ha ilyen jelenség beálltát ismeretlen helyen helyi idő szerint figyeljük, akkor a greenwichi időhöz való különbség közvetlenül a hosszkülönbséget szolgáltatja. Mivel azonban e jelenségek ritkák, a Holdnak a pályájához közel eső 7 állócsillagtól, 3 fényes bolygótól és a Naptól 3 óráról 3 órára Greenwich számára előre kiszámított távolságait közlik a csillagászati és nautikus efemeridák. Ha most a Föld valamely ismeretlen pontján megállapítjuk szextáns segélyével a Holdnak ez égitestek bármelyikétől vett távolát, kiszámíthatjuk a táblázatok segélyével azon időt is, melyben a távolság Greenwichben is ugyanakkora. Ezen greenwichi és a megfigyelés helyi ideje között fennálló különbség a hosszkülönbség. Ezen utolsó mód a legtöbb számítást és igen pontos megfigyelést követel, és ezért az utazó vagy hajós csak akkor folyamodik hozzá, ha a greenwichi időt mutató kronometerjébe vetett bizalma meginog. V. ö. Gruber L., Utmutatás földrajzi helymeghatározásokra (Budapest 1883); Schenzel G., Utmutatás földmágnességi helymeghatározásokra (u. o. 1884). Forrás: Pallas Nagylexikon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is |
|