Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Helységnévt... ----

Magyar Magyar Német Német
Helységnévt... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Helységnévtár

A közigazgatási adminisztráció, ugy mint a gyakorlati élet szükségleteire kiadott H.-ak többnyire hivatalos kiadásban az illető országos statisztikai hivatalok ellenőrzése alatt jelennek meg. Ily H.-ak minden községet és pusztát betürendben közölnek s kiterjeszkednek az illető hely fekvésére, házainak s lakóinak számára, a beszélt nyelvekre s aközigazgatás minden mozzanatának (politikai, egyházi, katonai, igazságügyi, adóügyi beosztás stb.) felemlítésére; posta-, táviró-, vasuti állomások és postatakarékpénztárak szintén felsoroltatnak. A H.-ak rendszerint csakis ily hivatalos adatok közlésére szorítkoznak, a társadalmi élet mozzanatairól (p. a fennáló iskolákrók, ipartelepekről stb.) nem vesznek tudomást. A H.-ak ebben különböznek a földrajzi szótáraktók, melyek (mint p. o. a Ritter-féle lexikon) az illető helyek teljes leirását adják, azonkivül a községeken kivül a hegységek, folyók, tengerek, tavak, országok, szigetek stb., általában minden földrajzi egyed leirását is adják. A H.-ak a betürendes részen kivül rendszerint még egy általános részt is tartalmaznak, mely a közigazgatási beosztást vármegyénként és járásonként adja. Magyarországról több H. jelent meg, régibb ilynemü munkáink közül legismertebb a Korabinszky-féle német és a Vályi András-féle magyar szótár, a mult század végéről, melyek azonbaninkább földrajzi szótár jellegüek; legelterjedtebb és legjobb ilynemü munka a Fényes Elek-féle Magyarország geographiai szótára (Pest 1851, 4 köt.), mely a városok, faluk és puszták betürendes leirását adja, s ma is becses forrásmunka. Tulajdonképeni H. (a szó mai értelmében) megjelent 1863. (Magyarország helységnévtára, B-R-A-P. szerkesztés alatt) hivatalos adatok nyomán. Az orsz. m. kir. statisztikai hivatal felügyelete alatt 1873, 1882, 1888, 1892 és 1894. jelentek meg H.-ak, melyek nagy számban (az 1892. évi 8000 példányban) terjedtek el. Ezek közül az 1882. évi H. kitünik azért, mivel a hivatalos adatok mellett felölelte az összes társadalmi mozzanatokat is (iskolák, ipartelepek, egyesületek, horlapok, pénzintézetek stb.) s igy valóságos statisztikai leirásokat ad a községekről, mig az 1892. H.-ak általános részében a vármegyék és összes községek nemzetiségi és hitfelekezeti statisztikáját is közli. Kisebbszerü H.-t adott ki végül Dvorzsák János is (Pozsony 2 köt.) és Juhos J. (Szeged 1882). Földrajzi szótár hazánkról mindeddig nem létezik.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is